Az alkalmat az adta erre a sajtótájékoztatóra, hogy a hét végén kézhez kaptuk az írásos indoklást abban a perben, amelyet a polgármesteri hivatal ellen indítottunk, és amelynek az ítéletét január 8-án már ismertük – nyilatkozta tegnap Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Elsôsorban nem csak azért nevezte fontosnak az indoklást, mert a polgármester kilátásba helyezte, hogy az írásos indoklás kézhez vétele után fellebbezni fog, hanem mert úgy gondolják, hogy az indoklás tartalma Marosvásárhelyen mindenki számára tanulságos lehet. Ennek, és a korábbi tapasztalatok tükrében megállapította, nem elôször jár el törvénytelenül Marosvásárhely polgármestere a gyülekezési jog gyakorlását illetôen. „Nem elôször történik meg az, hogy a 60/1991-es számú, a gyülekezési jogra vonatkozó törvényt önkényesen értelmezik, és önkényesen alkalmazzák.
A kérésünket azzal az elhárító indoklással utasították vissza a tavaly tavasszal, hogy több mint egy évvel korábban letettük az elôzetes bejelentést, jóllehet a törvény azt mondja, hogy legkésôbb három nappal a rendezvény elôtt kell letenni.”
Mi a különbség a legkevesebb és a legtöbb között?
A továbbiakban az elnök felolvasta a bíróság indoklását, amely elmagyarázza, mi a különbség a legkevesebb és a legtöbb között. Eszerint a törvény megszabja ugyan, hogy legkevesebb három nappal az esemény elôtt be kell jelenteni, de azt nem, hogy mikor lehet legkorábban. Következésképpen, nincs törvényes alapja a korai visszautasításnak. „Tehát a legtöbb és a legkevesebb közötti különbség probléma Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának, a bíróság kellett nekik tisztázza”.
Azért tartotta fontosnak felhívni erre a figyelmet, mert, mint mondta, más civil szervezetek is beleütközhetnek ebbe a gyakorlatba.
Elmondta, hogy 2014-ben a polgármesteri hivataltól egy olyan átiratot kaptak – még mindig perben állnak emiatt –, amelyben közölték, nem hagyják jóvá a székely szabadság napi felvonulást. A törvény értelmében a polgármester 48 órán belül betilthatja a rendezvényt a törvény megszabta feltételek mellett. A betiltás egy közigazgatási, jogi aktus, az átiratnak azonban nincs jogi következménye. Errôl 2014 óta vitáznak a bíróság elôtt a polgármesteri hivatallal. Most a bíróság kimondta, hogy az átirat nem közigazgatási okirat, és nincs kötelezô jogi ereje, nem tekinthetô betiltó határozatnak.
Az SZNT elnöke hangsúlyozta: a gyülekezési jog alapvetô jog, amihez nem kell külön jóváhagyás. Tanulságosnak nevezte az indoklást az SZNT számára is abban az értelemben, hogy megerôsítette, hogy ha a polgármesteri hivatal részérôl túlkapást észlelnek, akkor a bírósághoz kell fordulni. Az elôzetes bejelentésnek megfelelôen lesz tehát megemlékezés, lesz felvonulás és lesz tüntetés a székely szabadság napján.
Izsák Balázs a Népújság kérdésére elmondta, hogy a rendezvény március 10-én 16 órakor megemlékezéssel kezdôdik a Székely vértanúk emlékmûvénél, és 17 órakor ér véget a prefektúra elôtt. A rendezvény három részbôl áll: megemlékezésbôl, felvonulásból és tiltakozó tüntetésbôl. „A Székely Nemzeti Tanácsnak egyetlen célja van: Székelyföld területi autonómiája, az autonómiáért tüntetünk, de Románia tervezett közigazgatási átrendezése ellen is, hiszen ennek a veszélye nem múlt el” – mondta végül az SZNT elnöke.
Mózes Edith
népújság
