Szászrégeni labdarúgók (1. ) – Dali Csaba
A Disznajón született Dali Csaba a szászrégeni Metalul és Avântul csapataiban futballozott, de megfordult a román ifjúsági válogatottban is.
– 1982-ben kezdtem focizni Disznajón, ahol 1985-ig játszottam. Innen kerültem a szászrégeni Metalul csapatához, ahol Maksai Mózes tanár úr volt az edzôm. 1989-ben igazoltam át a rivális Avântulhoz, ahol az együttes 1998-as felbomlásáig fociztam. Innen rövid ideig visszamentem a D-osztályos Disznajóhoz, majd az újjáalakult Avântulhoz.
– Sóváradon is fociztál, két szászrégeni társaddal együtt.
– Újfalvi Béla hívott Sóváradra játszani, ahol két egykori társammal, Nagy Andrással, és Váradival, meg az Elektromaros volt játékosával, Bálint Lajossal játszottam, Bíró Levente (ex ASA, Metalotehnica) szakmai irányítása alatt, aztán két évet Görgényoroszfaluban töltöttem, majd végleg visszakerültem Disznajóra, a megyei bajnokságba.
– Kik a legismertebb focisták azok közül, akikkel együtt kergetted a labdát Szászrégenben?
– Sok tehetséges, komoly labdarúgótársam volt, mint például a Metalulnál Csög Mihály, Cioata Viorel (akivel késôbb az Avântulnál is együtt játszottunk), Székely János, a néhai Jakab. Az Avântulnál Mera, Nagy András, Ciula, Szôcs, Sandulescu stb.
– Pályafutásod egyik kiemelkedô momentuma, amikor behívtak az ifjúsági válogatottba. Mikor történt ez?
– 1987-ben volt egy országos válogató, amelyen néhány 16-18 éves játékost válogattak ki, akikkel kiegészítették az ifjúsági válogatott keretet. Maros megyébôl rajtam kívül Gábor Tibi és Lucian Moldovan került oda. Nyolc válogatott mérkôzést játszhattam, Ausztriában, Németországban, sôt a volt Jugoszláviában Balkán-bajnoki döntôt is vívtam a házigazdák ellen.
– Említs meg néhány nevet abból a csapatból…
– A legnagyobb név a Florin Raducioiué, ô volt egyébként a szobatársam a kiszállásokon, továbbá Bogdan Bucur (ex Steaua), Arcanu (ex Brassó), Marius Sumudica (ex Rapid), Mitrita (ex Steaua), Lucian Moldovan (ex ASA).
– Harminchat évesen még mindig focizol…
– A megyei bajnokságban szereplô Disznajó leigazolt játékosa vagyok, s miután községi tanácsos lettem, átvettem az együttes szakmai irányítását is, no meg anyagilag is segítem a csapatot. Noha van néhány kiló súlyfeleslegem már, a foci iránti szeretetem és a gyôzni akarás nem változott.
– Felkerülhet Disznajó ismét a 4. ligába?
– Minden pénz kérdése, még ezen a szinten is. Amint azonban észrevettem, Szászrégenben az utóbbi években pozitív irányba mozdultak el a dolgok, ami a labdarúgást illeti. Ha sikerül több pénzt áldozni a csapatra, akkor magasabb osztályról is álmodhatunk, hisz tehetséges fiatalok vannak, akik ilyen esetben jobban összpontosítanának a labdarúgásra. Én bízom abban, hogy itt is és máshol is fellendülhet még ez a sportág, hiszen érdemes a fiatalokra többet áldozni.
Czimbalmos Ferenc-Attila
Népújság
