EVOLUCIO

[El Barto]

Ha egy ilyen orszagban elsz ahol a rohadt pap kikoti az epilepszias apacat egt keresztre mig az ehen hal fontos ez a tema ugye? Mondjuk a fel vilag hisz egy rohadt asztalosba minthogy Darwinban de ez van...    szerintem vakk vagy huje kell legyel hogy miutan ultel biologia oran elmenj vasarnap templomba s halgasd azt az agymosast attol a maflatol jah s azutan toldsd meg a mucskos papnak a zsebeit mert ugy ia a fel persei penz oda megy...


SZOVAL       EVOLUCIO                        ISTEN 

[vmlinuz]

 

[Orbán1Ferenc]

Csak néhány icipici kérdésem volna e témával kapcsolatban: azt ugye Darwin is és az egész materialista világ elismeri, hogy az univerzum végtelen. Akkor hogyan lehet bármire, bárkire rámondani, hogy nem létezik? Darwinnak csupán egy elmélete volt, amibe a kommunisták gyorsan belekapaszkodtak, de több kérdésre nem tudta a választ. Pl: miért nem lett minden majomból ember? Csak simán munkával egyik majomnak se lesz +1 kromoszómája, tehát az evolució során is a majomból csak majom lett. Ez egy olyan dolog, mintha azt próbálnám meg bárkinek bemagyarázni, hogy találtam a sivatagban egy köszörült tengelyt illesztett méretekkel, és ez véletlen, csupán az evoluciónak köszönhető!  Az már bizonyított tény, hogy ha valaki meghal, az a halál beállta után 1 perccel 21grammal lesz könnyebb. Valószínűsítik, hogy tulajdonképpen ez a lélek súlya, tehát ez utazik el az universzum valamelyik sarkába, a pórhüvely az marad. Tehát valószínű, hogy az ember lényege ez a 21 grammnyi valami....és ez a majomnak nincsen. Tehát hiába ülsz a biológiaórán, a kedves tanár Úr /remélem nem Bíró Nándor/ is csak nagyon keveset tud, szinte semmit, mivel ugye megegyeztünk abban, hogy a világegyetem végtelen.

[Orbán1Ferenc]

A pap is ugyanolyan ember mint bárki, van belőlük ilyen is meg olyan is. Ők is egy munkát végeznek.

[vmlinuz]

Ha megfigyeled az összes vallás azzal foglalkozik, hogy mi lesz az emberrel miután meghal, az egész valami alternativát keres: örök élet, lélekvándorlás stb. Valszeg azért, mert egyszerűen az embernek nehéz elfogadni, hogy miután meghalt, utána vége, elrohad és kész. Ebből alakult ki az egész, mint alap, utána meg a vallás hatalom lett, most meg business is.

Más: isten(ek) létére semmilyen bizonyiték nincs, az evolúcióra van. Azzal érvelni, hogy a majomból most miért nem lesz ember, idiótaság.

Istent ki teremtette? Ha ő a semmiből létezett, akkor a világ is létezhetett a semmiből.

És nem csak az univerzum végtelen, hanem az emberi hülyeség is.

[vmlinuz]

Az már bizonyított tény, hogy ha valaki meghal, az a halál beállta után 1 perccel 21grammal lesz könnyebb. Valószínűsítik, hogy tulajdonképpen ez a lélek súlya, tehát ez utazik el az universzum valamelyik sarkába, a pórhüvely az marad. Tehát valószínű, hogy az ember lényege ez a 21 grammnyi valami....és ez a majomnak nincsen. Tehát hiába ülsz a biológiaórán, a kedves tanár Úr /remélem nem Bíró Nándor/ is csak nagyon keveset tud, szinte semmit, mivel ugye megegyeztünk abban, hogy a világegyetem végtelen.

S arra nem gondoltak azok, akik ezt "felfedezték", hogy az ember tüdejébe belefér pár liter levegő, és ha ez egyből kimegy, akkor súlyveszteség lesz?

[vmlinuz]

Pl: miért nem lett minden majomból ember? Csak simán munkával egyik majomnak se lesz +1 kromoszómája, tehát az evolució során is a majomból csak majom lett. Ez egy olyan dolog, mintha azt próbálnám meg bárkinek bemagyarázni, hogy találtam a sivatagban egy köszörült tengelyt illesztett méretekkel, és ez véletlen, csupán az evoluciónak köszönhető! 

Aham, és azt magyarázd meg, hogy van az, hogy új virusok/baktériumok fejlődnek ki, illetve alakulnak át más és más betegségeket okozva?
Miért vannak genetikai mutáns állatok/emberek? Miért lehet módositani genetikailag a növényeket?

[Orbán1Ferenc]

Az már bizonyított tény, hogy ha valaki meghal, az a halál beállta után 1 perccel 21grammal lesz könnyebb. Valószínűsítik, hogy tulajdonképpen ez a lélek súlya, tehát ez utazik el az universzum valamelyik sarkába, a pórhüvely az marad. Tehát valószínű, hogy az ember lényege ez a 21 grammnyi valami....és ez a majomnak nincsen. Tehát hiába ülsz a biológiaórán, a kedves tanár Úr /remélem nem Bíró Nándor/ is csak nagyon keveset tud, szinte semmit, mivel ugye megegyeztünk abban, hogy a világegyetem végtelen.

S arra nem gondoltak azok, akik ezt "felfedezték", hogy az ember tüdejébe belefér pár liter levegő, és ha ez egyből kimegy, akkor súlyveszteség lesz?

Az a furcsa, hogy minden embernél, gyermeknél, nőnél egyformán 21 gramm. Nehogy azt mondja valaki, hogy 1000 embert megvizsgálva, mindenik tüdő vitálkapacitása egyforma!

[Orbán1Ferenc]

Pl: miért nem lett minden majomból ember? Csak simán munkával egyik majomnak se lesz +1 kromoszómája, tehát az evolució során is a majomból csak majom lett. Ez egy olyan dolog, mintha azt próbálnám meg bárkinek bemagyarázni, hogy találtam a sivatagban egy köszörült tengelyt illesztett méretekkel, és ez véletlen, csupán az evoluciónak köszönhető! 

Aham, és azt magyarázd meg, hogy van az, hogy új virusok/baktériumok fejlődnek ki, illetve alakulnak át más és más betegségeket okozva?
Miért vannak genetikai mutáns állatok/emberek? Miért lehet módositani genetikailag a növényeket?

Ez még viszonylag egyszerű biológia. Miért ne kezdene el védekezni egy baktérium vagy vírus? Nyílván ők is élőlények, és a túlélésre vannak kódolva.
Ha jobban megnézed, a keleti kultúrákban szigorúan tilos a fajok közti keveredés. Nem véletlenül! A géntérképek gyökeres eltérése nem vezet jóra, lásd Dr. Moreau szigete.
 A növényeket is lehet génmanipulálni, de nem biztos hogy érdemes. Sajnos testközelből látom, hogyan lesz háromhetente epertermés az üvegházban, mi kell hozzá, hogyan folyik a hordókból rá a vegyszer, hogy gyorsan nőjön. Aztán csodálkozunk, hogy minden második ember hájas, daganatos, rákos.....

[vmlinuz]

Az már bizonyított tény, hogy ha valaki meghal, az a halál beállta után 1 perccel 21grammal lesz könnyebb. Valószínűsítik, hogy tulajdonképpen ez a lélek súlya, tehát ez utazik el az universzum valamelyik sarkába, a pórhüvely az marad. Tehát valószínű, hogy az ember lényege ez a 21 grammnyi valami....és ez a majomnak nincsen. Tehát hiába ülsz a biológiaórán, a kedves tanár Úr /remélem nem Bíró Nándor/ is csak nagyon keveset tud, szinte semmit, mivel ugye megegyeztünk abban, hogy a világegyetem végtelen.

S arra nem gondoltak azok, akik ezt "felfedezték", hogy az ember tüdejébe belefér pár liter levegő, és ha ez egyből kimegy, akkor súlyveszteség lesz?

Az a furcsa, hogy minden embernél, gyermeknél, nőnél egyformán 21 gramm. Nehogy azt mondja valaki, hogy 1000 embert megvizsgálva, mindenik tüdő vitálkapacitása egyforma!

Az eredeti "kisérlet" pár emberre vonatkozik.
Első idézet, nincs kedvem forditani.

"There was a strange experiment by a doctor in Massachusetts back in 1907 that suggests something, indeed, leaves the body at the moment of death. And that something weighs about 21 grams.

It seems that Dr. Duncan MacDougall of Haverhill conducted his experiment with the help of six dying patients placed in a specially designed bed. The bed was built on a scale so that they could be weighed before, during and immediately after death."

Második:

In March 1907 accounts of MacDougall's experiments were published in The New York Times and the medical journal American Medicine, prompting what Mary Roach described as an "acrid debate" in the latter's letters column:
Fellow Massachusetts doctor Augustus P. Clarke took MacDougall to task for having failed to take into account the sudden rise in body temperature at death when the blood stops being air-cooled via its circulation through the lungs. Clarke posited that the sweating and moisture evaporation caused by this rise in body temperature would account both for the drop in the men's weight and the dogs' failure to register one. (Dogs cool themselves by panting, not sweating.) MacDougall rebutted that without circulation, no blood can be brought to the surface of the skin and thus no surface cooling occurs. The debate went on from the May issue all the way through December . . .3

"It would take a great deal of credulity to conclude that MacDougall's experiments demonstrated anything about post-mortem weight loss, much less the quantifiable existence of the human soul. For one thing, his results were far from consistent, varying widely across his half-dozen test cases:
"uddenly coincident with death . . . the loss was ascertained to be three-fourths of an ounce."

"The weight lost was found to be half an ounce. Then my colleague auscultated the heart and and found it stopped. I tried again and the loss was one ounce and a half and fifty grains."

"My third case showed a weight of half an ounce lost, coincident with death, and an additional loss of one ounce a few minutes later."

"In the fourth case unfortunately our scales were not finely adjusted and there was a good deal of interference by people opposed to our work . . . I regard this test as of no value."

"My fifth case showed a distinct drop in the beam requiring about three-eighths of an ounce which could not be accounted for. This occurred exactly simultaneously with death but peculiarly on bringing the beam up again with weights and later removing them, the beam did not sink back to stay for fully fifteen minutes."

"My sixth and last case was not a fair test. The patient died almost within five minutes after being placed upon the bed and died while I was adjusting the beam."
So, out of six tests, two had to be discarded, one showed an immediate drop in weight (and nothing more), two showed an immediate drop in weight which increased with the passage of time, and one showed an immediate drop in weight which reversed itself but later recurred. And even these results cannot be accepted at face value as the potential for experimental error was extremely high, especially since MacDougall and his colleagues often had difficulty in determining the precise moment of death, one of the key factors in their experiments. (MacDougall later attempted to explain away the timing discrepancies by concluding that "the soul's weight is removed from the body virtually at the instant of last breath, though in persons of sluggish temperament it may remain in the body for a full minute.")

Dr. MacDougall admitted in his journal article that his experiments would have to repeated many times with similar results before any conclusions could be drawn from them:
If it is definitely proved that there is in the human being a loss of substance at death not accounted for by known channels of loss, and that such loss of substance does not occur in the dog as my experiments would seem to show, then we have here a physiological difference between the human and the canine at least and probably between the human and all other forms of animal life.

I am aware that a large number of experiments would require to be made before the matter can be proved beyond any possibility of error, but if further and sufficient experimentation proves that there is a loss of substance occurring at death and not accounted for by known channels of loss, the establishment of such a truth cannot fail to be of the utmost importance.2
Nonetheless, MacDougall believed he was onto something — four years later the New York Times reported in a front-page story that he had moved on to experiments which he hoped would allow him to take pictures of the soul:
Dr. Duncan MacDougall of Haverhill, who has experimented much in the observation of death, in an interview published here to-day expressed doubt that the experiments with X rays about to be made at the University of Pennsylvania will be successful in picturing the human soul, because the X ray is in reality a shadow picture. He admits, however, that at the moment of death the soul substance might become so agitated as to reduce the obstruction that the bone of the skull offers ordinarily to the Roentgen ray and might therefore be shown on the plate as a lighter spot on the dark shadow of the bone.

Dr. McDougall is convinced from a dozen experiments with dying people that the soul substance gives off a light resembling that of the interstellar ether. The weight of the soul he has determined to be from one-half ounce to nearly an ounce and a quarter.4
MacDougall seems not to have made any more experimental breakthroughs regarding the measurement of the human soul after 1911 (at least, none considered remarkable enough to have been reported in the pages of the New York Times), and he passed away in 1920. Nonetheless, his legacy lives on in the oft-expressed maxim that the human soul weighs 21 grams. (At the moment of death, MacDougall's first test subject decreased in weight by three-fourths of an ounce, which is 21.3 grams.)

What to make of all this? MacDougall's results were flawed because the methodology used to harvest them was suspect, the sample size far too small, and the ability to measure changes in weight imprecise. For this reason, credence should not be given to the idea his experiments proved something, let alone that they measured the weight of the soul as 21 grams. His postulations on this topic are a curiousity, but nothing more."

Tehát, ez a 21 gram nem több, mint egy legendává nőtt kisérlet, amit 6(hat) halottan mért le egyetlen orvons 1907(ezerkilencszázhét)-ben. Hogy lehet rámondani, hogy minden ember ennyi súlyt veszit mikor meghal?

[vmlinuz]

Ez még viszonylag egyszerű biológia. Miért ne kezdene el védekezni egy baktérium vagy vírus? Nyílván ők is élőlények, és a túlélésre vannak kódolva.

Tehát az evolúció nem csak duma.

[Orbán1Ferenc]

Ha megfigyeled az összes vallás azzal foglalkozik, hogy mi lesz az emberrel miután meghal, az egész valami alternativát keres: örök élet, lélekvándorlás stb. Valszeg azért, mert egyszerűen az embernek nehéz elfogadni, hogy miután meghalt, utána vége, elrohad és kész. Ebből alakult ki az egész, mint alap, utána meg a vallás hatalom lett, most meg business is.

Más: isten(ek) létére semmilyen bizonyiték nincs, az evolúcióra van. Azzal érvelni, hogy a majomból most miért nem lesz ember, idiótaság.

Istent ki teremtette? Ha ő a semmiből létezett, akkor a világ is létezhetett a semmiből.

És nem csak az univerzum végtelen, hanem az emberi hülyeség is.

Én inkább úgy nevezném, hogy tudatlanság.
Én csak tényekre alapozok, az amolyan magánvéleményeken csak mosolygok. Mitől van az, hogy a bibliát tucatnyian írták, ahányan voltak annyi felé, és amannyi időben! És érdekes módon az összes próféta írása összevág, megegyezik! Soha nem találkoztak, nem ismerték egymást, külömböző korokban éltek, és mégis! Soha egyetlen könyv hitelessége nem maradt fenn ennyi ideig.
  Az hogy a vallás hatalom és busines? Meglehet! Sokan élnek belőle. De az, hogy minden a véletlen műve és az evolúciójé, az tényleg idiótaság!  Akkor lehetne egyforma újlenyomat, szivárványhártya mint a majmoknál! Minket valahol valamiért nyílvántartanak, az biztos! Ha elismered, hogy az univerzum végtelen, akkor a lehetőségek is végtelenek! Vagy úgy gondolod, hogy az emberi érzékszervek tökéletesek? Á dehogy! Csinálunk milliónyi műszert, ami segít az érzékelésben, lehet, hogy néhány száz év múlva már azt is látni fogjuk, ami a lényeg.

[vmlinuz]

Én csak tényekre alapozok, az amolyan magánvéleményeken csak mosolygok. Mitől van az, hogy a bibliát tucatnyian írták, ahányan voltak annyi felé, és amannyi időben! És érdekes módon az összes próféta írása összevág, megegyezik! Soha nem találkoztak, nem ismerték egymást, külömböző korokban éltek, és mégis! Soha egyetlen könyv hitelessége nem maradt fenn ennyi ideig.

A Biblia hiteles? Anyám borogass.
Ok, a próféták nem ismerték egymást. De azon kivül, hogy egy istenről szól a Biblia, mi az ami összevág? Minden próféta leirt valamit, nem ugyanazt irta mindegyik. Miért van az, hogy Benedek Eleken kivül más is összegyűjtötte ugyanazokat a legendákat? Azok is összevágnak. Szájról szájra terjedtek, kisebb módositásokkal. Ugyanigy terjedtek az akkori mondák/legendák is, a próféták meg leirták. Mi a nagy cucc ebben? Az, hogy az akkori világkép más volt, megpróbálták ők is megérteni a dolgokat. Elképzelték, hogy van egy isten, azzal magyaráztak jelenségeket, amiket akkor nem tudtak megmagyarázni. Emellett leirtak általános erkölcsi szabályokat is, pl. a tizparancsolat, tanitásokat, példázatokat. Ebben semmi rossz nincs. De hiteles alapnak tekinteni egy ilyen könyvet arra, hogy az abban leirtak 100%-osan igazak ..... nemtom. Ők akkor igy látták a világot, ma másképp látjuk.
Én azt is el tudom képzelni, hogy az egészet a próféták sem gondolták szó szerint, hanem metaforikusan irtak egy csomó mindent. Gondold el, bizonyos szinten a próféták fontos emberek voltak, az emberek tisztelték őket(másképp nem maradtak volna fent az irásaik), okos emberek voltak. Tudták, hogy igy könnyebb hatni az emberekre, ha van amitől féljenek, egy felső erő, egy isten vagy akármi. Ők egy jobb világot szerettek volna, leirták hogyan kellene az emberek viselkedjenek egymással és magukkal.

Vegyük ehhez hozzá azt, hogy az a Biblia, ami mindenkinek otthon van, nem a teljes változat, és nem az eredeti. Vannak hozzátéve részek, módositott részek és kivágott részek. Emellett tele van forditási hibákkal is, meg belső ellentmondásokkal is.

 Akkor lehetne egyforma újlenyomat, szivárványhártya mint a majmoknál! Minket valahol valamiért nyílvántartanak, az biztos! Ha elismered, hogy az univerzum végtelen, akkor a lehetőségek is végtelenek! Vagy úgy gondolod, hogy az emberi érzékszervek tökéletesek? Á dehogy! Csinálunk milliónyi műszert, ami segít az érzékelésben, lehet, hogy néhány száz év múlva már azt is látni fogjuk, ami a lényeg.

Mivaaan? NEhogymár az összes majom szivárványhártyája egyforma lenne És ki mondta, hogy a majmoknak egyforma az újlenyomatuk? Ez marhára nem igaz, az összes főemlősnek van ujjlenyomata és egyedi. Sőt, még a klónozott egyedek között se lettek egyformák az újlenyomatok.

[vmlinuz]

Másik érdekes dolog a Bibliában. A könyvek nagyjából időrendben vannak. Az elején ott van Mózes könyve stb. a teremtéssel. Az elején még csak egyszerű dolgok az isten büntetései, sáskajárás, hét szűk esztendő stb. Aztán az emberek kb. látták, hogy ez baromság, nem istentől függnek a dolgok stb. A végén már keményen belemennek a büntetésekbe, ld. Jelenések könyve. Ott már a halál utáni bűnhődésre fektetődik a hangsúly, mert tudták, hogy attól félnek az emberek a legjobban.

[Orbán1Ferenc]

Az ószövetség könyvei például mind mind egytémájúak, kevés kivétellel. Ezeket tóratekercsekre írták, és végül mind beteljesedtek. Nem az események után, hanem elötte íródtak. A nagy cucc benne, hogy mind az ószövetség tórái, mind az újszövetségé külömböző korokban és szituációkban íródtak, külömböző kvalitású emberek írták, és mivel állandóan üldözöttek voltak a zsidók, állandóan rejtegetni kellet ezeket, mégis fennmaradtak, és ha összehasonlítjuk őket, hát ugyanaz a stílus, következetesség. Ennyi véletlen nincs a világon!