Meggondolja-e magát Isten?
Mal. 3,6 "Mert én, az Úr, meg nem változom"
4 Móz. 23,19 "Nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-é ő valamit, hogy meg ne tenné? Igér-é valamit, hogy azt ne teljesítené?"
Ezék. 24,14 "Én, az Úr szólottam; jőni fog és megcselekszem, el nem engedem s nem kedvezek és nem könyörülök"
Jak. 1,17 "a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka."
ezzel szemben
2 Móz. 32,14 "És abba hagyá az Úr azt a veszedelmet, melyet akart vala bocsátani az ő népére."
1 Móz. 6,6.7 "Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, ... És monda az úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színéről; ... mert bánom hogy azokat teremtettem."
Jón. 3,10 "... és megbáná az Isten azt a gonoszt, a melyről mondá, hogy végrehajtja rajtok, és nem hajtá végre."
Lásd még 2 Kir. 20,1-7, 4 Móz. 16,20-35, 4 Móz. 16,44-50. Lásd még 1 Móz. 18,23-33: itt ábrahám ráveszi Istent, hogy gondolja meg magát azt illetően, hogy legalább hány igaz embert kell találni Sodoma városában ahhoz, hogy a város elkerülje a pusztulást. Ábrahám lealkudja ezt a számot ötvenről tízre, de Isten csak játszott vele, hiszen mindentudó lévén előre tudhatta, hogy amúgyis elpusztítja majd a várost.