Szobrot emelnek Gyulán a Magyarország ellen uszító román püspöknek?
Közös magyar-román kormánydöntés révén Gyulán kap szobrot a több pozitív ügyet is zászlajára tűző, ám magyarbarátnak nem nevezhető Andrei Saguna - írta a Békés Megyei Hírlap pénteken. A nagyszebeni ortodox püspök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdított.
A lap szerint Kossuth Lajos közönséges hazaárulónak nevezte a főpapot, aki csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, melyek a magyar érdekek ellen irányultak.
Alt Norbert gyulai képviselő a lapnak elmondta: nem szerencsés döntés szobrot állítani olyan történelmi személynek, legyen az bármilyen nemzetiségű, aki tevékenysége során következetesen a magyar érdekek ellen cselekedett. Az újság a tervet kényes kérdésnek nevezte, mert - mint írták - a honi román nemzetiségi vezetők nem kívántak állást foglalni ebben az ügyben. Az újság megítélése szerint az ő körükben sem egységes a püspök személyének és tetteinek a megítélése, ráadásul a döntés meghozatalában szinte semmilyen szerepet nem játszhattak.
A lap az egységes álláspont hiányáról szóló értesülését megerősítette a Magyar-Román Kisebbségi Vegyes Bizottságban a Miniszterelnöki Hivatal részéről szerepet vállaló Gál Mária. A bizottság tavalyi ülésén valóban volt vita a szoborállítás ügyében, az erről szóló jegyzőkönyv azonban máig lezáratlan - nyilatkozta az újságnak, majd hozzátette: ez a testület egyébként nem rendelkezik a döntéshozatalhoz szükséges jogosítványokkal. Arról, hogy restaurálják a kolozsvári Mátyás-szobrot, s hogy Gyulán emléket állítanak Andrei Sagunának, a két ország kormányának képviselői döntöttek.
A szobor alapkőletétele kapcsán polgári engedetlenségre szólított fel a lap hasábjain a Jobbik Magyarországért Mozgalom gyulai szervezetének elnöke. Az újság úgy tudja, hogy a hét végére tervezett alapkőletétel Gyulán el is marad. (MTI)
