Szászrégen – Városfejlesztés a számadatok tükrében
Kétségkívül Szászrégen Maros megye egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A gazdasági válság ellenére az utóbbi években sikerült számos olyan tervet megvalósítani, aminek köszönhetően a település megváltoztatta arculatát. Megújult a központ, megszépültek a lakónegyedek parkjai, javult a közlekedés és sorolhatnánk a példákat. Az új esztendő újabb feladatokat állított a városvezetés elé, mivel elsősorban folytatni kell a megkezdett infrastruktúra-fejlesztési munkálatokat. Mindezt annak ellenére, hogy Szászrégen egyre kevesebb központi támogatásra számíthat. A nemrég elfogadott költségvetésről és az idei tervekről Nagy András polgármesterrel beszélgettünk.
– Miből gazdálkodhat 2011-ben a város?
– A helyi adókból és illetékekből, illetve a héából 45 millió lej összjövedelme van Szászrégennek. S mindezt úgy, hogy az idén nem emeltük a helyi adókat és illetékeket.
– Elég ez arra, hogy az idénre tervezett elképzeléseket megvalósítsák?
– Ha kis lépésekben gondolkodunk, akkor talán elég lenne, de azt tudni kell, hogy számításaink szerint a polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények fenntartására 36 millió lejt költünk. Ez azt jelenti, hogy az idén 8 millió lejt szánunk a különböző épületek (iskolák, múzeum stb.) megkezdett munkálatainak a befejezésére és a karbantartásra. Ezenkívül az oktatási intézmények fenntartására 18, az egészségügyre egy, a kultúrára és a vallásra 4,5, a környezetvédelemre 3, közvilágításra, lakásfejlesztésre 2,5, közszállításra és a zöldövezetek karbantartására 3,5 millió lejt szánunk. Beruházásra 8 millió lejt különítettünk el a költségvetésből. Ez messze nem elég mindarra, amit az idén meg szeretnénk valósítani.
– A városlakókat az érdekli, hogy milyen konkrét fejlesztési tervei vannak a hivatalnak. Ezekből részletezzen néhányat.
– Többek között az egyik iskolát át kell alakítsuk napközivé, mert azt az épületet, amelyben jelenleg működik, visszakérte és -kapta a volt tulajdonos. Egy évig még béreljük a helyiségeket. A beruházásra 300.000 lejt költünk. A Ceuşianu líceum sporttermének felújítása kb. 50.000 lejbe kerül, de felújítjuk a Mihai Viteazul óvodát is, erre 100.000 lejt szánunk. Továbbá arra számítunk, hogy 50.000 lejből felújítjuk az iskolákban levő orvosi rendelőket. Ide tartozik még az is, hogy a városi könyvtár épületét visszaigényelte a CNSLR-Frăţia szakszervezet, így az idén ezt a művelődési intézményt is el kell költöztessük. Valószínűleg a G. Enescu Ifjúsági Ház lesz a városi könyvtár új székhelye. Az említett épület átalakítását is tervbe vettük az idén.
– Tudomásunk szerint a polgármesteri hivatal sikeresen pályázott a Környezetvédelmi Alaphoz, így a szaktárca támogatja a Kerekerdő melletti legelőn egy szabadidőközpont kialakítását. Mikor kezdődnek a munkálatok?
– Ahogy az időjárás megengedi, hozzáfogunk a terv kivitelezé-séhez. A minisztérium 3 millió lejjel támogatja a tervünket, ennek az önrésze 600.000 lej. Ezenkívül több parkot és játszóteret is felújítunk, átrendezünk. Erre 140.000 lejt fordítunk. Tartozunk az egyik cégnek 4000 lejjel, ezt az összeget is előirányoztuk az idei költségvetésből. Tavaly lebontottuk a Szabadság negyedben a Malomárok melletti bódékat. Ennek a helyén sétányt és kerékpárutat alakítunk ki. A vízügyi igazgatóság támogatásával kitakarítjuk a medret, a vízhez lépcsőket építünk ki, így a jelenleg elhanyagolt árok kellemes, kikapcsolódást nyújtó övezet lesz, amely összeköti a város keleti részét a nyugatival. Továbbá tervben van az is, hogy a negyedben levő két új templom előtti teret elrendezzük. Itt szökőkutat, zöldövezetet alakítunk ki. Erre 2 millió lejt költünk. Ugyancsak a költségvetésből különítettünk el 328.000 lejt, amely a környezetvédelmi minisztérium által kezdeményezett zöldházprogram önrésze, ugyanis ennek a támogatásával szeretnénk a város összes óvodájában alternatív energiaforrást is beszerelni.
– A költségvetésben 2 millió lej szerepel a város közvilágítás-, villanyhálózatának, illetve ivóvíz- és csatornarendszerének a fejlesztésére. Ez kevésnek tűnik.
– Ezt a pénzt az új infrastruktúra fejlesztésére szánjuk. Vannak olyan utcák, amelyek alig néhány év alatt épültek ki. Ameddig elkészülnek a különböző tervek és ezeknek a kivitelezésére megkapjuk az engedélyt a különböző hivataloktól, addig egy utca akár 500 méterrel is meghosszabbodhat. Hogy ne kelljen a bürokrácia miatt leállni a fejlesztési munkálatokkal, a város 2 millió lejt különített el erre. Ilyen helyzetben van a Szőlős (Viilor), Kemény János, a Laposnya, a Medgyes (Visinilor) utca.
– Ha már az utcáknál tartunk, megemlítem, hogy a polgármesteri hivatal a fontosabb csomópontokban körforgalmat épített ki, ami hatékonynak bizonyult. Terveznek-e az idén hasonló beruházást?
– Az idén elsősorban a közlekedésbiztonságot szeretnénk erősíteni. Az átjárók elé fekvőrendőröket helyezünk ki, ahol pedig lehet, járdaszigeteket építünk és több helyen járdákat is ki kell alakítsunk. Azt is tervezzük, hogy a forgalmasabb csomópontokban térfigyelő kamerákat helyezünk ki. Remélem, hozzáfogunk a Sării, Gării és az Unirea negyed fele vezető utcák kereszteződésénél a körforgalom kiépítéséhez. Ez azonban nagyobb munka, egyelőre tanulmányozzuk a kivitelezési lehetőségeket. Ide tartozik még, hogy a polgármesteri hivatal útkarbantartó egységének szeretnénk vásárolni egy úthengert, amivel kisebb-nagyobb kátyúzást végezhetünk. Erre 200.000 lejt irányoztunk elő. Azt is remélem, hogy végre sikerül három kisebb méretű, korszerű autóbuszt vásárolni, amivel feljavítjuk a közszállítást. Erre 360.000 lejt szeretnénk költeni.
– Ha utánaszámolunk, akkor több pénzt költenének az idén, mint amennyit bevételez a város. Miből pótolják ezt a hiányt?
– A beruházási munkálatokra összesen 18 millió lejt költenénk. Jelenleg 7 millió lej áll a rendelkezésünkre. A hiányzó 12 millió lejt bankkölcsönnel szeretnénk fedezni. A helyi tanács jóváhagyta a kölcsön felvételét, már meg is kezdtük a tárgyalásokat különböző bankokkal. A város eladósodási aránya megengedi, hogy hitelben pénzt vegyünk fel.
– Eddig megvalósításokról, tervekről beszélt a polgármester. Van-e olyan korábbi terve, amelyet nem sikerül kivitelezni?
– A legnagyobb kudarc a város terelőútja. Mint többször említettem, elkészültek a tervek, megvolt a jóváhagyás, már csak a kivitelező kiválasztásáért kellett volna megszervezzük a versenytárgyalást, aztán a válságra hivatkozva a kormány visszavonta a támogatást. Ez a beruházás nem tőlünk függ, mi megtettünk mindent annak érdekében, hogy elkezdjük az építkezést. A kormánytól függ, hogy sikerül-e pénzt szánni erre a költséges, de a város számára életbevágóan fontos munkálatra.
– Az uniós kötelezettségek miatt a város be kellett zárja a hulladéklerakót. A megyei hulladékgazdálkodási program azonban még nem indult be. Ilyen körülmények között hogyan oldotta meg a város a szeméttárolást?
– Szerződést kötöttünk ideiglenesen Maroshévízzel. Oda szállítjuk a szemetet és természetesen várjuk, hogy végre beinduljon a megyei terv. Számomra érthetetlen, miért nem engedélyezik, hogy egy ilyen 40.000 lakosú város, mint Szászrégen, saját ökológiai szeméttárolót üzemeltessen. Ez sokkal gazdaságosabb lehetne a városnak. Nyugaton beigazolódott, hogy sokkal előnyösebbek a kisebb hulladéktárolók, mint a nagy regionális egységek. A szelektív gyűjtés is példásan működik, igaz, most a szelektáló állomás félkapacitással üzemel, mert elromlott a présgép és az üveget nem tudjuk eladni, de a rendszer jól bevált. Nemsokára újabb konténereket helyezünk ki a városban.
– A város tavaly visszakapta a Mocsári-erdőben levő volt katonai lőszerraktárt a területtel és az épületekkel együtt. Miért nem hasznosították ezt a létesítményt?
– Az őrség épületét bérbe adtuk egy magánvállalkozónak, aki panziót alakít ki. Tudomásom szerint folynak a munkálatok, a cég fizeti a bért a városnak. A betontárolókat egyelőre nem tudjuk, mire használjuk. Szerintem ezeket le kellene bontani. Különben a megyei erdőgazdálkodási igazgatóság is fellebbezett az ellen a kormányhatározat ellen, amely a Honvédelmi Minisztériumtól a városnak utalta át a területet, mert szerintük az erdő tulajdonjoga őket illeti meg. Ameddig a helyzet jogilag nem tisztázódik, addig nem gondolkodunk azon, hogy mi legyen az épületek sorsa.
– Az említett tervek kivitelezéséhez konszenzust kell teremteni a tanácsban. Sikerül-e az RMDSZ-t képviselő polgármesternek elfogadtatni a helyi önkormányzatban az elképzeléseit?
– Szerencsére 9 RMDSZ-tanácsosunk van, akik messzemenően támogatnak. Sikerült az etnikai nézeteltéréseket kiküszöbölni a tanácsban. Bár az ellenzékiek részéről van ellenvetés, betartás és sajnos, némelyik határozattervezethez igen elfogultan viszonyulnak, szerencsére konkrét ellenérveik nincsenek, így el kell fogadják, amit a városfejlesztés érdekében javasolunk.
– Bár messze állunk még a választásoktól, de azért sokan érdeklődnek: vállal-e még egy mandátumot Nagy András?
– Vannak hosszú távú tervek, amelyeket végig kell vinnem. Úgy érzem, hogy a város valóban sokat fejlődött az utóbbi években, ezért szeretném folytatni azt, amit elkezdtem.
Népújság
