Ma délelött 9,30-kor székelyudvarhely- Csikszereda útvonal, Hargita fürdő táján.
Tápos auto az árokban, az egyik kanyarban.
11-kor. Visszafelé , néhány méter távolságban megint egy tápos auto nem vette be jól a kanyart.
Ami megdöbbentett :
- kárörvendő voltam
- gyülőletetet éreztem irántuk
Azt beismerem, hogy a bukarestieket utálom , de ez számomra furcsa felismerés.
Szerintem hasonlót éreznék én is. Mindig fogom a fejem, ha előttem H, E, I, FR rendszámú autók vannak.
Parasztsági sorrendbe kb igy jön: E, I, H, FR, a spanyol rendszámúak a legparasztabbak, a köpsúnárok.
Szinte egyik ilyen sofőr sem jelez soha, nem ad elsőbbséget csak ha belemész, rágázol ha előződ stb. Tükörbe nem néznek, tavaly egy Hus vágott át Vásárhelyen a jobb oldali sávba, jelzés nélkül s le is szedte a tükrömet. Szerencsére nem tört el. Meg sem állt, pedig én félrehúztam. Most utólag sajnálom, hogy nem mentem a rendőrségre, a határnál jól megbaszták volna.
Laci: amúgy meg bukaresti rendszámom van
