Lóri, egészen pontosan: semmit sem csinált. 40 fokos lázzal odamegyek a gyerekemmel 8-ra, merthogy akkor kezdődik a munkaideje. Megérkezik fél 9-re, és szépen megnéz, ahogy ott ülök, ölemben a kinyúlt, nyöszörgő gyerekkel - és beül kávézni 9-ig. Hétfőn elviszem a gyerekek papirjait tőle, és keresek egy másik orvost, tényleg nagyon kiborultam rá. Mire fogadni méltóztatott, már csak azért nem voltam vele ennyire "alvilági", mert sajnáltam volna a lányomat mégegyszer egy ilyen várakozásnak kitenni. Ehelyett sirógörcsöt kaptam, és hozzá se szóltam egész végig. Csak fejmozdulatokkal válaszoltam a kérdéseire, és majd lehánytam, amikor láttam, mennyire "igyekszik jóvátenni" a hülyeségét. Fúúú, azt hiszem, utoljára exemre voltam ennyire kiborulva, és neki évekbe telt, mig kihozta belőlem. Igaz, a dolinak is... Úgy látszik, nekem 6 év a türelmi időszakom
