Elmondom első magyarországi emlékemet. 4-ikes lehettem abban az időben, úgyhogy valamikor 96 körül volt ez. Elmentünk a családdal magyarországi nyaralásra. A szopatás a vámban kezdődött. A románok gond nélkül kiengedtek. Nem igy a magyarok. Mikrobusszal voltunk, mert az volt. A kötekedés ott kezdődött, hogy cégautó és miért azzal megyünk. Mi köze a magyar vámosnak hozzá? Kb. 1 órát álltunk félrehúzva a vámban. Egy kamionsoför odajött s kérdezte mi a baj. Elmondtuk. Leanyázta a vámost meg ráhordott mindent, hogy "nézd meg vazze, mennek a családdal, mi a faszt akarsz?". Erre átengedtek.
Ok, a vámosok hülyék.
Eltöltöttünk pár napot, utazgatás, városnézések, Budapest stb. Elindultunk a Balatonra. Tudom, hogy autópályán mentünk, élveztük, hogy lehet "gyorsan" menni. Többször megtörtént Tatáig, hogy elhúztak mellettünk, ablak le,

beintettek és nyomták tovább. Olyan is elhangzott, hogy köcsög románok. Ha 1-szer megtörténik, megérted. Mert vannak hülyék. De többször? Úgy néz ki az idióták száma elég nagy.
