Az egyik egyházközség új lelkésze annyira lámpalázas volt amikor az első szentbeszédét tartotta, hogy alig tudott megszólalni. Második szentbeszédje előtt felkereste a feljebbvalóját, és megkérdezte, hogyan tudná leküzdeni idegességét. Azt a választ kapta, hogy tegyen egy kis vodkát a vízbe, és néhány korty után már mindjárt lazábban fogja tudni folytatni.
A következő vasárnap a lelkész gyakorlatba ültette a tanácsot, és úgy érezte, hogy még hatalmas égzengés közepette is tudna beszélni, egyáltalán, pompásan érezte magát. Amikor visszatért a plébániára, talált egy levelet a feljebbvalójától, amely a következőket tartalmazta:
"Kedves Testvérem!
1. Legközelebb kortyokat igyon, és ne döntse le egyben az egészet
2. Nem teszünk jégkockát és citromkarikát a misekehelybe
3. A misekönyv nem poháralátét
4. Az oltár terítőjét nem használjuk szalvétának
5. Tíz parancsolat van és nem tizenkettő
6. Tizenkét tanítvány volt és nem tíz
7. Nem utalunk a keresztre mint arra a "nagydarab T-betűre"
8. Nem konferáljuk be Jézust és tanítványait mint "DJ JC-t és bandáját"
9. Dávid Góliátot egy parittyával győzte le és nem "lőtte szitává a rohadt
seggét egy Magnum 357-essel"
10. A kígyó tekergett az almafán nem pedig az "Isten f@sza"
11. Nem utalunk Júdásra mint arra "a f?szfej"-re
12. A Pápa szent, nincs kigolyózva és nem nevezzük "Keresztatyának"
13. Az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nem a Fater, a Kiccsávó és a Kriptaszökevény
14. Júdás harminc ezüst pénzen adta el Jézust és nem két fillérért, az Olajfák hegyén és nem a kínai piacon.
És egyébként is, a bűnösök a pokolra mennek és nem a büdös p?-ba.
