Csontháttér
[ 2008. december 15., 13:54 ]
Vácce, egyszeriben milyen betonkemény lett az RMDSZ gerince. Miután egyértelművé vált, hogy a két győztes román párt tökszorongatós tárgyalásain a PDL minden, őket érdeklő kérdésben visításig szorítja markát Geoană gatyájában, és nem enged sem a miniszterelnökök kétévenként cseréjében, sem a 16 százalékos adókulcsban, az RMDSZ-t, mint légvári partnerüket egyszerűen behajították a politikai konyhamalacba. „Na, ezt kapd ki, Bélám!” felkiáltással.
Markó Béla pedig, fantasztikus politikai stratégaként kikapta, és szombat este duzzogva ellenzékbe vonult, megtagadva az államtitkári tisztségeket. Legalábbis, egyelőre. Hogy ez, mennyire volt jó húzás, az majd eldől az elkövetkező négy évben. Pedig az RMDSZ egész héten büszkén mutogatta magát a PDL hóna alatt, még akkor is, ha onnan napszámosi izzadságszag fonnyasztotta a tulipánt.
Ha pedig az RMDSZ rákönyököl első felindulásában tákolt söntéséhez, akkor a szaft a szövetség második, harmadik vonala, a megyei szervezetek meg a hétköznapi romániai magyar torkát fogja égetni. Máris több száz, minisztériumoknak alárendelt intézmény négy év alatt kellemesen bemelegedett magyarja kezdheti kitakarítani hivatali számítógépében a fájlokat, meginni az utolsó költségvetési whiskyt meg olasz presszókávét. Vagyis ők, személy és család szerint veszítenek nem csupán egy jól fizetett, viszonylag nyugis állást, hanem óriási befolyást állami és magáncégekre, hisz végiglapozva ezek hatalmát kiderül, hogy az RMDSZ állami tisztségviselői kezében hasznot termelő, éles macséta pörgött 2004-től errefele. Ráadásul az ő esetükre tökéletesen illik az „amíg a szentekhez jutsz, megesznek az angyalok” mondás, mert olyan alsóbb szinteken dolgoztak – legtöbbjük remekül –, akik szó szerint ezer számra suztáztak meg kis magyar közösségeknek fontos dolgokat, szereztek pénzt apró, a hétköznapi boldogsághoz és a helyi RMDSZ szervezet rózsaszínű híréhez kellő összegeket, okmányokat, toltak a főnök orra alá életbevágóan sürgős kérvényeket. Vagyis idelenn, tetszik vagy sem, érződött az RMDSZ jelenlét, hisz Romániában működésképtelen az önkormányzatiság, nincs „decentralizált” rendszer, fix, éves költségvetéssel, hatalommal a megyénél, városnál, községnél. Szóval, némi túlzással fogalmazva: ajtót akarsz cserélni az óvodában? Futás a kérvénnyel a miniszterhez.
A szombat esti betongerinc kizárólag az RMDSZ legfelső kreméjének hasznos, magyarán mindegy. Mert annyi kanasztapartit zavartak már le a PSD-vel, PDL-vel, PNL-vel, hogy nekik, függetlenül attól, hogy a szövetség része a kormánynak, vagy sem tök mindegy. 2009-től is meglesznek az exportengedélyek, adósságeltörlések, frekvenciák, állami megrendelések, közös bulik, hadd ne soroljam, az olvasó fantáziájára bízom a többi variációt.
Persze, gerincesség kell, de Romániában a gerinces politikus éhen dögleszti választóit, lásd PSD, PDL, PNL. És RMDSZ, amely ne felejtsük már el, puszipajtás volt a PSD-vel 2004-ig, utána a PDL-PNL-vel, majd kormányérdekből megszavazta Băsescu felfüggesztését, most meg, ooooopsz, december másodikán keblére ölelte az ország első tengerészét, csakhogy a PDL bevigye őket a kormányba.
Nem vitte, mert a PDL is elsősorban román párt, s csak utána szavatartó európai érdekbagázs.
Akkor meg mitől lett az ex-FSN picsipacsi hallatán fél óra leforgása alatt ilyen önérzetes, elvszerű, gerinces az RMDSZ szombaton?
Erre szokták mondani, hogy pár kapcsolat még mindig jobb, mint a párkapcsolat.
Irházi János
nyugatijelen.com
