Szászrégenben 1883. július 29-én alakult meg ideiglenesen a Magyar Polgári Dalkör mint férfikórus. Az alapító tagok különböző felekezeti és etnikumú kisiparosok és tisztviselők voltak. A dalkör alapszabály szerint tevékenykedett. A különböző dalköri szerepléseiken kívül, tagtársaikat és vezetőiket névnapjuk alkalmával szerenáddal köszöntötték. Közreműködtek egy-egy tagtársuk esküvőjén, temetési énekkel búcsúztak az elhunytaktól.

Kezdetben fő karnagyuk Csiszér Ferenc (1883-1892), utána Ditrich Károly (1893-1905), majd Heiter György (1905-1945) volt. Feledhetetlen Heiter György karnagy 40 évi lelkes, a Szászrégeni magyar dalkultúra érdekében végzett tevékenysége. Mindezt a munkát szeretetből, díjmentesen végezte. Érdemei elismeréséért a Dalszövetség előbb kerületi, majd országos karnaggyá választotta. Ez a nagy hírnévnek örvendő férfikórus több hangversenyen, kórustalálkozón vett részt: 1912 júniusában a budapesti országos dalosversenyen második díjat, három alkalommal, 1928-ban Segesváron, 1931-ben Kolozsváron, 1938-ban szintén Kolozsváron első díjat nyert.
A kórustagok megünnepelték a dalkör fennállásának nevezetes évfordulóit. 1909 júniusában ünnepelték meg a kórus megalakulásának 25 éves évfordulóját. A nagyszabású ünnepély alkalmával felszentelték a kórus zászlaját. A zöld alapú, aranysárga hímzésű zászló egyik oldalán a Szászrégeni Magyar Polgári Dalkör 1884-1909, a másikon "Édes hazánk, kedves dalunk, érted élünk, érted halunk!" felirat olvasható. 1934 a kórus történetének kiemelkedő éve volt. Ekkor ünnepelték meg ? több kórus részvételével ? 50 éves évfordulóját. A jubiláló kórust a román király, II. Károly is köszöntötte.
A második világháború idején csökkent a kórus tevékenysége, de nem szűnt meg. A kórus a háború után újjászerveződött. A megmaradt kórustagok mellé újak, fiatalok kerültek. A kórus működtetésére a Solidaritatea bőripari kisipari szövetkezet keretében került sor, Magyarosi Sándor karmester vezetésével. Magyarosi Sándor ezt a tisztséget 1948 és 1974 között gyakorolta. Ez az időszak is szép és termékeny évei voltak a kórus történetének, mikor több vidéki szereplésen, kulturális versenyen, hivatalos ünnepen szerepeltünk, sikerrel. A kisipari szövetkezeten belül eleinte csak férfikórus működött, 1959-től vegyes kar is alakult, sorrendben Jurian Alexandru, Magyarosi Sándor és Kósa Imre karnagyok vezetésével. Az 1970-es években a férfi- és a vegyes kórus mellett megalakult egy leánykórus, Kósa Imre zenetanár vezetésével, mely szép sikereket ért el városunk és a megye kórusversenyein.

A Szászrégeni Magyar Polgári Dalkör hagyományait folytató kórus tevékenysége 1984. október 6-án ért véget. Ekkor ünnepeltük a Polgári Dalkör fennállásának 100. évfordulóját, s egyben a Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat 25. évfordulóját. A kórus tevékenységének megszűnésére a kötelező tervelőirányzatok teljesítésének körülményei között került sor, amikor a dal művelése már fölösleges időtöltésnek minősült. Ekkor a kórustagok átmentek a felekezeti egyházak keretében működő dalkörökbe: a katolikus, a magyarrégeni és a Szászrégeni ref. kórusokba, melyeket Madaras Péter, Kósa Imre és Magyarosi Sándor karmesterek vezettek. 1990-ben a Szászrégeni ref. kórus vezetését Gagyi Béla zenetanár vette át.
Városunk magyar lakói nem feledték el a dalt, az emléktárgyakat, így a 90 éves zászlót sem, melyet sok éven át féltve rejtegetett a megboldogult Szeredai család, 1973 és 1993 között pedig Jenéi Árpád. A zászló, megőrzés végett, a Szászrégeni ref. egyház birtokában van. Az emléktárgyak megérdemelnék, hogy nyilvános helyen legyenek kiállítva, ahol mindenki megtekinthetné azokat. Ezek a tárgyak dalaink szeretetére, dalkultúránk megőrzésére buzdítanak.
Ne feledkezzünk meg róluk soha!

Jenéi Árpád

Megjelent: Szászrégen és Vidéke 1999 július