Navigáció: Kezdőlap / Egyéb / Ez már nem is hír

Ez már nem is hír

Üzenem nektek…

2008. február 14. csütörtök.

Olvasom a Népújságot és csodálkozom. Tulajdonképpen, azóta a „december 5-i népakarat” óta már csodálkozni sem tudok. Olvasom a mondatokat, savtermelésem felgyorsul, cukorszintem egy kritikusabb határ felé szökken, pulzusom valahol az agyamban zakatol. Hát ilyen is van, miért is ne lehetne ebben a hatalmas nagy demokráciában. Ismét egy öven aluli ütést kaptunk onnan túlról, az anyaországból. Tiltakoznak a debreceni Wass Albert-szobor felállítása ellen. S kik teszik? Írók, költők, irodalomtörténészek, egyetemi docensek,… s mind egy szálig magyarok. De idézzüNk a Népújságban megjelent cikkből:

„Wass Albert szobrát a debreceni Polgári Casino Egyesület magánadományokból készítteti el a városi közgyűlés hozzájárulásával. A szobor alapkövét pénteken helyezik el a Nagyerdőben lévő Medgyessy sétányon, ahol a tervek szerint Kósa Lajos, Debrecen polgármestere mond majd beszédet.

A tiltakozó levelet megfogalmazó Borbély Szilárd költő, egyetemi docens nyilatkozata szerint a város a döntés előkészítése során csupán a Képzőművészeti Lektorátus véleményére támaszkodott, miközben egy köztéri szobor nemcsak képzőművészeti alkotás, hanem szimbolikus tartalmak megjelenítője.

“Wass Albert körül még lezáratlan jogi és politikai viták folynak. Helyét még sem a szakma, sem az idő nem jelölte ki” – olvasható a nyilatkozatban.

A levél és aláírói tiltakoznak az ellen, hogy egy négy évre választott testület döntsön arról, hogy Wass Albert Fazekas Mihály, Arany János, Ady Endre, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Gulyás Pál és Szabó Lőrinc szobra között kapjon helyet. „Tiltakozunk az ellen, hogy politikai testület saját hatáskörében – ha szimbolikusan is – írói rangot adományozzon. Tiltakozunk a magyar kultúra nevében az ellen, hogy köztiszteletet élvező szerzők nevét egy demokratikusan választott testület kellően meg nem alapozott döntése kompromittálja. Ezért határozottan tiltakozunk Fazekas Mihály, Arany János, Ady Endre, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc írói rangjának védelme érdekében Wass Albert szobrának közgyűlés által kijelölt helyen történő felállítása ellen” – tartalmazza a tiltakozó nyilatkozat, amelyet mások mellett aláírt Kukorelly Endre író, Ágoston Zoltán szerkesztő, Márton László író, Mészáros Sándor szerkesztő, Bátori Csaba író, Kállai R. Gábor író, Sándor Iván Kossuth-díjas író, Szkárosi Endre költő, Ungváry Rudolf író, Radnóti Sándor egyetemi tanár, Balla Zsófia költő-író, Kálmán C. György irodalomtörténész, Grendel Lajos író, egyetemi oktató (Szlovákia), Károlyi Csaba szerkesztő, Tábor Ádám költő, Böszörményi Gyula író, Darvasi László író, Závada Pál író, Kőrössi P. József író, Csordás Gábor író, könyvkiadó, Mesterházi Mónika költő, Kántor Zsolt író, Gömöri György költő (London), Szerbhorváth György újságíró (Szerbia), valamint több debreceni közéleti személyiség.” – eddig az idézet.

Hát mélyen tisztelt kukorellyk, szkárosik, grendelek, závadák, gyömörik és szerbhorvátok. Egy emberről, hogy író-e vagy sem, azt nem méltóságotok dönti el. Erről az olvasók döntenek… és mi itt Erdélyben az Isten széke lábánál, a marosvécsi kastély kertjében úgy döntöttünk, hogy Wass Albert író volt, és az is marad. Nem hinném, hogy nagyjaink Arany, Ady, Móricz vagy Fazekas Mihály ne fogadná be maguk közé. Wass Albert „íróbb” bármelyiketeknél. Nem szükséges, hogy egyetemi docens, irodalomtörténész vagy éppenséggel Kossuth-díjas író legyen valaki, hogy szeressék olvasni, megbecsüljék és tiszteljék az emberek.

Mi itt Erdélyben szeretjük Wass Albertet. Hál’ Istennek ebbe ti nem szólhattok bele.

FÁBIÁN ANDRÁS GY.

SZÁSZRÉGEN ÉS VIDÉKE

FŐSZERKESZTŐJE

A szerző vmlinuz

Hozzászólások lezárva

Az oldal tetejére