Több mint két évtizede várnak arra az erdélyi közbirtokosok, hogy visszakapják az őket megillető erdőket és mezőket. Eközben a román hatóságok aktív részvételével és a magyar kormány hallgatása mellett lassan nem marad kivágni való fa a Tündérkertben.
Erdély román megszállása óta közel száz év telt el, a hódító háború azonban a mai napig nem ért véget. Az államhatalom mindaddig nem érzi nem érezheti teljes biztonságban magát, amíg egy talpalatnyi föld is magyar, illetve székely kézben van. A bökkenőt egy sajátos vagyonközösségi forma, a közbirtokosság jelenti.
Elmaradt kárpótlás
A történelmi Magyar Királyság délkeleti végeinek védelmét ellátó székely határőrség az évszázadok alatt kialakította a maga társas földbirtoklási rendszerét. A közös legelő- és erdőhasználat aránya pontosan rögzítve volt csakúgy, mint a haszonvételek (fakitermelés, halászat, vadászat, malomjog, stb.) költségei és jövedelme, amelyet a tulajdontársak egymás között osztottak fel. A szokásjogból törvények születtek, mígnem a székelyek ezeréves ősi jussát 1948-ban a kommunista román hatalom egy tollvonással megszüntette.
A törvényi jóvátételt Románia a forradalmat követően még egy évtizedig elhúzta, végül 2000-ben tették jogszabályilag lehetővé, hogy az eredeti tulajdonosok visszakaphassák földjeiket. A tényleges kárpótlás azonban hasonlóan az egyházi ingatlanok elszabotált restitúciójához a legtöbb esetben vagy elmaradt, vagy mire az erdő visszakerült jogos gazdájához, már a fél hegyoldalt kivágták. A törvényesített lopáshoz az illetékes hatóságok többnyire asszisztáltak, és ami még szomorúbb: nem csak román, hanem magyar városvezetők is.
Hamisítás, lopás, fenyegetés
A Bukarestben, majd Budapestben, végül Brüsszelben bízó gazdák türelme mára elfogyott, és a sértettek 2011. augusztus 28-án konferenciát hívtak össze az érmelléki Székelyhídra. Molnár Dezső, Bors község közbirtokosságának alapítója azért emelte fel szavát, mert a román földhivatal és a helyi polgármester közösen akadályozzák dédszüleitől örökölt földjének visszaadását. Molnár a portálunkon is megjelent dokumentumokkal bizonyította, hogy a földhivatal hamisított birtoklevelekkel próbálta meggátolni a restitúciót.
Az ügyben érintettek megkeresték Szávay István jobbikos országgyűlési képviselőt, aki 2012 augusztusában Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyetteshez fordult. Írásbeli kérdésében Szávay afelől érdeklődött, hogy a magyar kormány az érintettek számos jelzése és megkeresése ellenére miért nem tett érdemi lépéseket a közbirtokossági földek kiárusítása ellen, és a jövőben várható-e e téren változás.
A jobbikos politikus felhívta a figyelmet, hogy csak Bors közég területén 198 hektárnyi közbirtokossági föld elkótyavetyéléséről van szó, a telekkönyvek hamisítása pedig a román földhivatal és az RMDSZ-es vezetésű magyar önkormányzatok aktív közreműködésével zajlik. Egyes helyi önkormányzatok különböző trükkök segítségével úgy tesznek, mintha az ő tulajdonukban lennének a valójában csak kezelésük alatt álló földek, és azt különböző érdekcsoportoknak eladják. Az önkényeskedés hátterében ráadásul nem egy esetben hallani életveszélyes fenyegetésekről olvasható a parlament honlapján megjelent írásbeli kérdésben.
A magyar kormány tehetetlen
Szávay IstvánSemjén Zsolt írásbeli válaszában határozottan visszautasítja Szávay állítását, miszerint a magyar kormány csak szavakban áll ki a külhoni magyarság szülőföldön való megmaradása mellett, az erdélyi közbirtokosság körüli anomáliákról azonban egy szót sem ír. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt tanácsolja a károsultaknak, hogy tegyenek újabb feljelentéseket, Magyarországnak ugyanis nincs jogosítványa fellépni a román félnél.
Nagyon sajnálom, hogy ebben a kiemelt fontosságú ügyben, amikor magyar embereket gátlástalanul kiforgatnak jogos jussukból, a magyar kormánynak nincs mondanivalója, és fel sem merül a nyomásgyakorlás eszköze nyilatkozta portálunk megkeresésére Szávay. A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke szerint az érdemi válasz hiánya és a konfliktus kerülése a magyarellenes román kormánnyal szemben mind azt bizonyítják, hogy a Fidesz-KDNP csak a szimbólumok szintjén képes politizálni, és nincs valós akarat az elszakított magyarság ügye melletti valódi kiállásra és érdekérvényesítésre.
Szélmalomharcot vívunk
Molnár DezsőMinden segítség jól jön, amibe bele tudunk kapaszkodni, mert nagyon lehetetlen helyzetben vagyunk, szélmalomharcot vívunk fogalmazott a barikad.hu-nak Molnár Dezső. A borsi gazdától megtudtuk, már feljelentést tettek a prefektúránál (a román kormányhivatalnál a szerk.), és hamarosan az ügyészségen, valamint a korrupcióellenes ügyosztályon is pert indítanak.
Molnár Dezső érdeklődésünkre kifejtette, Székelyföldön és Érmelléken is hasonló a helyzet, több ezer hektárnyi területeket játszanak idegen kézre a román hatóságok és a kollaboráns RMDSZ-es településvezetők. Hozzátette, minél tovább húzódik az ügy, annál kevesebb reményük marad a kétségbeesett, jogos tulajdonuktól megfosztott embereknek.
Bencsik János
