Navigáció: Kezdőlap / Erdélyi hírek / Érvek a székelyföldi autonómia mellett

Érvek a székelyföldi autonómia mellett

1996–2000 között Maros megye Közigazgatási Bizottságának 27 tagja volt, kettő hivatalból, a többit pedig szakmai versenyek alapján nevezték ki. Csak egy volt magyar. A többi 26 román volt. Szerintetek ez természetes? Én nem mondom, hogy mi okosabbak lennénk a románoknál, de azt sem hiszem, hogy mi erdélyi magyarok 27-szer butábbak, lennénk mint a románok?

Három érvet hoznak föl az autonómia mellett. Elsősorban egy gazdaságit, azt, hogy a román állam rendelkezik Székelyföld természeti kincseivel: a bányákkal, az ásványvizekkel, az erdőkkel.

A székelyek azt hiszik, hogy a regionalizáció megteremti számukra azt a lehetőséget, hogy az erőforrások kitermeléséből származó pénzt hasznosabban fektessék be.

A második érvem az, hogy egy pénzügyi föderalizáció több pénzt hozna a helyi közigazgatásnak, úgy gondolom, jelenleg túl sok pénzt fizetünk Bukarestnek. Ha autonómia lenne, több adót fizetnének, mert a székelyek adófizető- képessége nagyobb lenne, mint jelenleg, amikor túlontúl magas az adócsalás és a fekete, illetve szürke gazdaság által okozott veszteség.

A harmadik érvem a költségekre vonatkozik: ha a helyi szolgáltatásokat a helyi költségvetésből finanszíroznák, akkor a helyi közösségek sokkal nagyobb gondot fordítanának arra, hogyan költik el a pénzt ezekre a szolgáltatásokra (oktatás, egészségügy stb.), jobban odafigyelnének a veszteségekre és mindez a szolgáltatások hatékonyságát segítené elő.

Bár egy dolgot elismerek én is, az autonómia előnyei elsősorban számomra is inkább érzelmi természetűek úgy érzem végre lenne valami ami a miénk a székely népé, létezne a székelyek körében valami, ami csak a miénk, egyféle szolidaritás, melyet az árvizek alkalmával is tanúsítottunk. Akkor úgy segítettük egymást, hogy csupán néhány héttel a vizek visszahúzódása után Băsescu államelnök megjegyezhette: az utak, kapuk, istállók mind ki voltak javítva anélkül, hogy az emberek segítséget vártak vagy kaptak volna valakitől.

És meg valami, nem akarom hogy a szászok sorsara jussunk:

Az erdélyi magyarok száma évente körülbelül 30 ezer lakossal csökken. Egyre többen mennek el és egyre többeket visznek magukkal. Ezt a folyamatot nem lehet megállítani másképp, csak olyan autonómiaformákkal, amelyek segítenek abban, hogy identitásunkat megőrizzük
Marosvásárhelyen 13 általános iskola működik. Az egyiknek Friedrich Schiller a neve, a másiknak Európa, a többi román személyiségek nevét viseli. Annak ellenére, hogy a város lakosságának majdnem fele magyar.

Másik példa: 1996–2000 között Maros megye Közigazgatási Bizottságának 27 tagja volt, kettő hivatalból, a többit pedig szakmai versenyek alapján nevezték ki. Csak egy volt magyar. A többi 26 román volt. Szerintetek ez természetes? Én nem mondom, hogy mi okosabbak lennénk a románoknál, de azt sem hiszem, hogy mi erdélyi magyarok 27-szer butábbak, lennénk mint a románok?

Nem tudjuk, hogyan működne egy autonómia a Székelyföldön, mert még nem létezett ilyen de ha Európa más autonómiamodelljeit vesszük alapul, akkor előrevetíthetjük azokat az erőket, melyek ilyen módon felszabadulnak. Bármilyen visszataszító a többség számára a Dél-Tirollal vont párhuzam, ez létezik. Onnan is tömegesen vándoroltak ki a német ajkúak, ott is volt bevándorlás, alacsony életszínvonal, szegénység és a Rómától való függőségi helyzet, mindaddig, míg meg nem jelent az az autonómiaforma, amely nemcsak azon német ajkú csoport számára volt előnyös, amelyik az autonómiát kérte, hanem egy nagyon kis számú közösség, a ladin, valamint az ott élő olaszok számára is. Ami szerintem valóban fontos, az az, hogy a döntés joga Rómából Bolzanóba helyeződött át.

És igen talán létezne más megoldás is, ha mi magyarok hiábavalóan és teljesen fölöslegesen nem éreznénk megkülönböztetettnek magunkat akkor talán nem éreznénk szükségét az autonómiának. Mert miért akarják velem azt éreztetni, hogy szégyenlem kéne magam mert nem románnak hanem magyarnak, székelynek születtem? Miféle nagy megerőltetés lenne, ha minden évben újévi beszédében az államelnök a román La mulţi ani! után egy magyar Boldog Új Évet kívánok! -kal köszöntene. Nem nagy dolog, de bátorság kell hozzá…

Aszalos István, elnök
Erdélyi Magyarságért Egyesület

Hunhír.info – brasso-info

A szerző szászrégen.ro

Egy akinek nem tetszik a jelenlegi helyzet.

Hozzászólások lezárva

Az oldal tetejére