Ezelőtt 23 évvel Marosvásárhelyen véres összetűzésre került sor a magyarok, a magyar cigányok, és a románok között. Öt ember halt meg, és több százan megsebesültek.
Marosvásárhelyen 1990 február 10-én könyvvel, és gyertyával ke- zében 100 ezer ember tüntetett a magyar oktatás védelmében. A március 15-ei marosvásárhelyi megemlékezések ismét a magyar közösség elszántságát tükrözték olyan kérdésekben, mint az anyanyelvi oktatás minden szintű megteremtése, és a kétnyelvű felíratok használata. A románok közül ezt sokan sérelmezték.
Feszültség volt a városban már március 16-án, amikor az egyik gyógyszertárra magyarul is kihelyezték a szabványfeliratot, amit azután a románok eltávolítottak. Már akkor sor került a magyarok bántalmazására.
19.-én nagy román tömeg verődött össze a megyei tanács előtt, kikényszerítve Kincses Előd elnök lemondását. Azon a napon a görgény-völgyi településekről autóbuszokkal és teherautókkal vágó- és ütőeszközökkel felfegyverzett románokat vittek be Marosvásárhelyre. Ők csatlakozva a tüntetőkhöz bekerítették és megostromolták az RMDSZ-nek székházat adó épületet, ahol éppen ülésezett az RMDSZ. Ekkor sebesült meg, és vesztette el fél szemét Sütő András.
Huszadikán csúcsosodtak ki az összecsapások, amikor az üzemek magyar dolgozói sztrájkba léptek, és a főtérre vonultak. Ezen a napon konvojokkal érkeztek a románok a Görgény völgyéből, de ugyanakkor Szovátáról, és a Nyárád menti településről is jöttek magyarok a vásárhelyi magyarok megsegítésére. Így a vásárhelyi magyarok kiegészülve a város magyar cigányaival, és a vidéki magyarokkal áttörték a románok sorait és szétűzték a tüntetőket. A zavargásoknak hajnalra lett vége, amikor a román hadsereg egységei ellenőrzésük alá vonták a városközpontot.
Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történész, aki szerzőtársával, László Mártonnal együtt könyvet írt Marosvásárhely fekete márciusáról és a Duna Tv kolozsvári stúdiójában Maksay Ágnessel beszélgetve elmondta, hogy éppen azért érzi objektívnek a történtek megírását, mert ő nem vett részt az eseményekben.
A történész, aki társával minden fellelhető forrásra támaszkodva írta meg könyvét, arról is beszélt, hogy a visszaemlékezések torzítanak, mert etnikai alapúak, de az elmúlt évek politikai változásai is befolyásolják az emlékezést.
Az események okairól szólva Novák Csaba Zoltán úgy gondolja, hogy a rendszerváltás Marosvásárhelyen etnicizálódott, ami azt jelenti, hogy a régi intézmények etnikus színezetet kaptak, annak ellenére, hogy akkoriban Marosvásárhelyen a románok, és a magyarok aránya még szinte fele-fele arányban oszlott meg.
A társszerző úgy látja, hogy a marosvásárhelyi események márciustól már forgatókönyv szerint zajlottak, mivel a januári-februári patthelyzetre a román elit már az utcán, tömegdemonstrációkkal próbálja nyomatékosítani saját igazát. A forgatókönyv írói pedig egy sokrétű román elitcsoport, amely veszélyeztetve érezte saját hatalmát a városban, és különböző úton próbálta saját érdekeit érvényesíteni. És van egy másik csoport is, akiket, a belügyminisztériumi források alapján nehezen lehet azonosítani, akik az eseményeket megelőző napokban, hetekben a Görgény völgyét járva a magyar veszélyre hívták fel a figyelmet, magyarázta a történész.
Novák szerint a román titkosszolgálatban a nemzetiségi osztályok, és káderek továbbműködtetését mindenképpen segítette a marosvásárhelyi márciusi konfliktus.
Duna Tv
