Navigáció: Kezdőlap / Egyéb / Marosvécstôl Nagyenyedig a Kemények nyomában

Marosvécstôl Nagyenyedig a Kemények nyomában

A nagyenyedi Áprily-estek májusi rendezvényének vendégei a szászrégeni Kemény János Mûvelôdési Társaság két tagja, Böjte Lídia magyar szakos tanárnô, a társaság elnöke és Kun László marosvécsi történész voltak, akik Kilyén Ilka marosvásárhelyi színmûvésznô közremûködésével A Kemény család az erdélyi magyar mûvelôdés szolgálatában címû elôadásukkal a népes közönséget a híres erdélyi arisztokrata család életének és áldozatos, mûvelôdést és tudományt pártoló munkásságának titkaiba vezették be.

Kun László és Böjte Lídia elôadásait erôs kapocsként fogta össze Kilyén Ilka színmûvésznô fellépése, aki Áprily Lajos A Fejedelemhez címû ódájával nyitotta a rendezvényt, a két elôadás közt Kós Károly Kiáltó szó címû írásából készült összeállítását mondta el, végül Dsida Jenô Psalmus Hungaricusának két énekével zárta a nagy sikerû mûsort.

A marosvécsi kastély tövébôl ékezô Kun László jól dokumentált, érdekfeszítô elôadásában kitûnôen behatárolta a Kemény család életterét: “Képzeljünk el Erdély térképén egy hegyesszögû háromszöget, amelynek »csúcsain« helyezkednek el Marosvécs és Nagysajó, illetve Alsógáld kastélyai. Az összekötô szárak mentén, Nagysajó és Gáld között találhatóak a pusztakamarási, kolozsvári, alsójárai, nagyenyedi, míg az Alsógáld – Marosvécs vonalon fekszenek a marosszentkirályi, csombordi, magyarbükkösi kastélyok és udvarházak”.

Az elôadó hangsúlyozta, hogy a Kemény család kiemelkedô tagjai az évszázadok folyamán erkölcsi kötelességüknek tartották a mûvelôdés és oktatás támogatását. Érdemük volt többek között sok tanulni vágyó ifjú külföldi tanulmányainak elôsegítése. Ennek legjellegzetesebb példája a két Bolyai, Farkas és fia, János taníttatása. Az ô anyagi és szellemi támogatásuknak is köszönhetô a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása. Hozzájárultak ugyanakkor az Erdélyi Magyar Nyelvmívelô Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület létrehozásához is.

A mûvelôdéspártoló Kemények közül kiemelkedô szerepe volt báró Kemény Jánosnak (1903-1971) a Trianon utáni Erdély irodalmi és mûvelôdési életében, “aki talán legtöbbet tett az erdélyi magyar kultúra fevirágoztatásáért”, akinek meghatározó szerepe volt az Erdélyi Helikon szabad írói csoportosulás létrejöttében és mûködtetésében, a kolozsvári magyar színház megmentésében és a marosvásárhelyi Székely Színház megalapításában.

Miután az elôadó röviden ismertette Kemény János életét, Böjte Lídia tanárnô részletesen bemutatta a vécsi kastély urának irodalompártoló és mûvelôdésszervezô munkásságát. Rendkívül színes elôadásában kiemelte a fiatal várúr és felesége, Augusta Patton áldozatos, önfeláldozó munkáját és szerepét a helikoni összejövetelek megszervezésében. A kötetlen, szabad elôadásnak különös szerepe volt abban, hogy emberközelbe hozza, valósággal megelevenítse a marosvécsi kastélyban és hatalmas kertjében a két világháború közt lezajló irodalmi összejövetelek eseményeit. A gyakorló pedagógus szakértelmével kiválasztott és felolvasott Hunyady Sándor- és Tamási Áron-szemelvények fontos szerepet játszottak a hiteles környezet- és hangulatrajzban.

Köszönjük ezt a szép tavaszi délutánt kedves vendégeinknek, amellyel hozzájárultak helytörténeti ismereteink gazdagításához, közelebb hozták egymáshoz a Kemény család ôsi fészkeinek, a maros-vécsi kastélynak, az enyedi “Burg”-nak, az alsógáldi és környékbeli fôúri kastélyoknak egykori, mûveltséget, tudományt támogató és Erdély földjét védô, különbözô századokban élô nagy személyiségeit.

Józsa Miklós   – népújság –

Józsa Miklós

A szerző szászrégen.ro

Egy akinek nem tetszik a jelenlegi helyzet.

Hozzászólások lezárva

Az oldal tetejére