Öt újabb természetvédelmi terület a Milvus gondnokságában
A marosvásárhelyi székhelyű Milvus Csoport a minap sajtótájékoztatón ismertette újabb öt Natura 2000 természetvédelmi terület gyámságának a felvállalását, valamint a vadon élő sérült madarak és állatok megmentését szolgáló hálózat egyéves tevékenységének a kiértékelését.
A huszonöt éve működő Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai – Papp Tamás, Nagy András Attila, Hegyeli Zsolt biológusok, valamint Vizi Iulia sajtószóvivő – ismertették a természetvédelemmel foglalkozó egyesület legújabb programját, amely a Maros folyó megtisztítását és élővilágának a megőrzését célozza. Idéntől az egyesület újabb öt Natura 2000-es terület gyámja lett, közülük négy a Maros folyó mentén – Déda és Kutyfalva szakaszon –, az ötödik a tordai sóbánya közelében található Kolozs megyei természetvédelmi terület.
Amint az ismertetőben elhangzott, az utóbbi évtizedben a Maros sokat veszített természetességéből, eltűntek a part menti erdők és az árterek közelében lévő nedves területek, megszűnt a kapcsolat a holtágakkal, csökkent a folyó élőlényeinek a száma. A civil szervezet képviselői hangsúlyozták, hogy céljuk tisztább folyóvá tenni a Marost annak érdekében, hogy ökológiai egyensúlyát visszanyerje. Terveik szerint az érintett szakaszok településeinek önkormányzataival, lakosságával szeretnének együttműködni.
Nagy András Attila biológus a természetes árterületek, holtágak megsemmisítésének hátrányait említette, amelyek a halak természetes szaporodására vannak negatív hatással, mert így az ikrákat a folyó medrébe kényszerülnek lerakni. A gátépítésekkel pedig azoknak a halfajoknak a szaporodását akadályozzák, amelyek a folyó felső szakaszan raknák le ikráikat, például a paducét. A törvényesség betartását a kavicskitermelési folyamatokra is kiterjesztenék annak érdekében, hogy a visszamaradó iszapos vizet tisztítsák, ülepítsék, és úgy engedjék vissza a folyóba. A másik szennyezőforrás a fakitermelések során a tavaszi áradásokkal a folyóba kerülő hordalék, amely az ivadékokat elpusztítja. A védett halfajok között van már több tíz éve a dunai galóca és a balin, amit mostantól nem szabad halászni. A kis termetű halak közül azokat a védett fajokat említette a biológus, amelyeket csaliként használnak a horgászok, ilyen a kőfúró csík, a halványfoltú küllő, felpillantó küllő, homoki küllő, szivárványos ökle, ezeket az elkövet-
kezőkben nem szabad csalinak használni. – A mi célunk is az, hogy minél több hal legyen a Marosban, ezért remélhetőleg jó közreműködés alakul majd ki a horgászokkal – mondta a szakember.
Amint Papp Tamás biológus, a Milvus Csoport elnöke kifejtette, az egyik legnagyobb gondot az orvhalászat és orvvadászat jelenti, illetve az, hogy a Maros mentén kivágott fák, bokrok miatt egyáltalán nincs takarás, így az állatok számára semmi sem jelent védelmet, bár a folyó az ökológiai folyosó szerepét is be kellene töltse, ami turisztikailag lehetne vonzó. Jelentős beleszólásuk van a kijelölt övezetekben zajló befektetések engedélyeztetésébe, ami nagy felelősséget jelent számukra. A jövőbeni tervek között említette egy bicikliút kiépítésének a lehetőségét is a Maros mentén.
Állami támogatás nélkül
– Miként sikerül az egyesületnek a környezetvédelmi tevékenységeit finanszírozni, egyáltalán fennmaradni, amennyiben a környezetvédelmi minisztérium költségvetésében nincs elkülönített pénzalap a természetvédelmi területek védelmére és fenntartására? – kérdeztük a Milvus Csoport elnökét, Papp Tamást.
– Minisztériumi szinten valóban nincs hajlandóság a környezetvédelmi területek védelmére, de a fenntartására, kezelésére sem költeni. Egyedül a Duna-delta bioszféra rezervátum fenntartásának kezelését vállalta fel az állam, a nagyobb természetvédelmi övezetek az erdészeti igazgatóságok ügykezelésében vannak, ami nem a legszerencsésebb, hisz ez sokszor önmagában konfliktushelyzetet jelent (erdővédelem/fakitermelés). A kisebb természetvédelmi övezetek ügykezelésbe adása céljából az állam versenytárgyalásokat ír ki. A jelenlegi védett övezetnek számító szakaszok a Maroson: a Dédától Szászrégenig, a Szászrégentől Marosvásárhely felé a Körtvélyfája övezetében található szakasz, a Marosvásárhelytől Maroscsapóig, illetve a Radnóttól Kutyfalváig terjedő folyószakasz. Az ügykezelés az egyesület számára pénztámogatást a minisztérium részéről nem jelent, ugyanis nem finanszírozzák a természetvédelmet. Ellenben annál több felelősséggel jár, mivel feladatunk jó állapotban megtartani és javítani a felvállalt területeket. Mivel természetvédelemmel foglalkozunk, ezért ennek a célnak a megvalósítását elsőrendű feladatunknak tekintjük. Visszás helyzet áll fenn, amikor önkormányzat vagy egy gazdasági egység nyeri el a versenytárgyalást és vállalja fel a természetvédelmi övezet védelmét, hisz egyértelmű, hogy egy cég mindenekelőtt a saját érdekeit tartja szem előtt. Nekünk nincs gazdasági érdekünk, csak javítani szeretnénk a környezeten, de pénzforrások nélkül ez nagyon nehéz, és ebben a helyzetben vagyunk most. Aláírtuk a tízéves szerződést a minisztériummal, miszerint az említett területeket gondozzuk, rengeteg feladatot jelent ez, felelősséggel tartozunk, mert rendszeresen jelentéseket kell továbbítanunk, állami támogatást azonban nem kapunk – mondta el felvetésünkre a szakember. Mint hangsúlyozta, adományokból, illetve projektek révén próbálják megvalósítani a kitűzött célokat.
Amint Vizi Iulia összegzőjéből kiderült, a tavaly indított sérült, vadon élő állatok megmentését szolgáló hálózatuk egy év alatt 550 hívást fogadott az ország különböző részeiből a 0722-533-816-os sürgősségi telefonszámon. Közülük 150-et sikerült telefonos tanácsadás révén megoldani, 50 telefonhívás háziállatok miatt érkezett. A vadállatok rehabilitációs központjában, amelyet a Milvus Csoport a Vets4Wild Egyesülettel közösen működtet, egy év alatt 217 vadállatot kezeltek, 80-at sikerült természetes élőhelyükön szabadon engedni, 84-et nem tudtak megmenteni.
SZER PÁLOSY PIROSKA
Népújság
