Továbbra is gyors ütemben irtják az erdőt Erdélyben

Átlagban napi huszonhat illegális fakivágási esetre bukkannak a hatóságok országszerte, egy kimutatás szerint pedig a legtöbb bűncselekményt tavaly Maros megyében azonosították. Mentségül szólhat, ez nem azt jelenti, hogy ott lopták a legtöbb fát, hanem hogy a legtöbb esetben Maros megyében próbáltak meg törvénytelen jövedelemhez jutni.
Románia legfőbb természeti kincseinek egyike, az erdőfelületek napról napra drasztikusan csökkennek. És ezt szó szerint kell érteni, úgy is mondhatnánk, hogy óráról órára: a tavaly országos szinten azonosított 9444 illegális fakivágás – amelyből 5222 esetet minősítettek bűncselekménynek – átlagban napi 26 esetet jelent, azaz óránként több mint egyet. Jelenleg az ország erdőalapja kevéssel több mint 6,9 millió hektárt fed le, amelynek fele áll állami ügykezelés alatt, a másik felét közösségek, tulajdonosi társulások, magánszemélyek birtokolják.

A közhiedelemmel ellentétben, miszerint Románia erdőben gazdag állam, a számok azt mutatják, hogy az ország területének majdnem 29 százalékát borítja erdő, ezzel pedig a 32,4 százalékos európai uniós átlag alatt állunk. Ennek alapján az lenne elvárható, hogy Romániában nőjenek az erdőfelületek, a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet 2016-ra vonatkozó, június 7-én közzétett jelentése szerint azonban országszerte még mindig létezik 415 ezer hektárnyi ügykezelő nélküli erdő, amelynek tulajdonosai száz hektárnál kisebb területekkel rendelkező kistulajdonosok, akik a leginkább kitettek az illegális behatolásoknak, falopásoknak.

A Greenpeace Románia úgy számolt, hogy Maros megye a romániai illegális fakivágások terén az első helyet foglalja el. A kimutatás szerint tavaly országos szinten majdnem tízezer olyan esetre derült fény, amikor a fákat törvényes engedélyek nélkül vágták ki, a legtöbb bűncselekményre Maros (1057), Brassó (664), Olt (605), Dolj (540), Gorj (407), Máramaros (392), Neamţ (356), Argeş (335), Mehedinţi (315) és Bákó (303) megyékben bukkantak. A bűncselekmények tekintetében az első helyen Dâmboviţa (387) megye áll, megelőzve Gorj (371), Argeş (357), Vrancea (316), Hunyad (273), Maros (257), Vâlcea (234), Kovászna (189), Beszterce-Naszód (184) és Bihar (167) megyéket.

Ami a mennyiséget illeti, összesen mintegy 140 964 köbméternyi erdőt taroltak le törvénytelenül, ebben a tekintetben pedig Maros megye lecsúszott a dobogóról, az élmezőnyt ugyanis Máramaros, Iaşi és Kolozs megye alkotja – a három megyéből lopták el az országos szinten törvénytelenül kivágott fák 52 százalékát.

Kilencmillió eurós kár

A szakemberek szerint nehéz megmondani, hogy hány köbméter fa van egy hektáron, de figyelembe véve, hogy az elmúlt 15 évben a statisztika szerint megközelítőleg 360 ezer hektár erdő tűnt el, megállapítható, hogy évente több ezer hektár kerül ki az erdőalapból, az elmúlt tizenöt év átlaga évi huszonötezer hektár. A hatóságok által becsült kár összértéke a 2015–2016-os időszakra vonatkozóan megközelítőleg 9 millió euró, a legnagyobb összeggel Máramaros megyében károsítottak, mintegy 18 millió lejjel (4 millió euró).

A hatóságok által tavaly végrehajtott ellenőrzések során 1146 szállítási eszközt foglaltak le, és 2264 bírságot szabtak ki több mint 33 millió lej (azaz mintegy 7,3 millió euró) értékben, a legtöbbet Argeş (2106 büntetés), Vrancea (1969 büntetés) és Maros (1455 büntetés) megyékben.

Aktívabb a lakosság

Bármilyen furcsa, a 2016-os adatok jobbak a 2015-ösöknél, a tavalyi 5222 bűncselekmény ugyanis 47 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Érdekes adat, hogy – a jelentés készítői szerint – a tavalyi esetek 42 százalékát polgári bejelentés alapján kutatták fel, a legnagyobb mértékben, az összesítésből hét-hét százalékban az Argeş és a Dâmboviţa megyei lakosság avatkozott be a helyzetek megoldásába. A számok azt mutatják, hogy a civil társadalom bevonásának fontos és példátlan szerepe volt az illegális tarolások jelentésében és azonosításában – áll a jelentésben.

Hinfo
Szekelyhon.ro

About szászrégen.ro

Egy akinek nem tetszik a jelenlegi helyzet.

Check Also

Vegyük a helyi terméket!

Vásár van, kistermelő kevésbé Tavasszal megjelennek az őstermelők által az üvegházban vagy fóliasátorban termesztett friss …