Navigáció: Kezdőlap / Erdélyi hírek / Ilyenek a mai erdélyi fiatalok

Ilyenek a mai erdélyi fiatalok

Nemrégiben tette közzé az Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. a Magyar Ifjúsági Kutatás elnevezésű elemzését, amelyben gyorsjelentést kívánnak adni a kárpát-medencei fiatalokról. 2016 során a magyarországi 8000 15–29 éves fiatal megkérdezése mellett 4000 külhoni magyar fiatallal is készült interjú, amelyből 2000 erdélyi, ezen belül partiumi, székelyföldi és belső-erdélyi. Az első eredményeket a múlt héten zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban is bemutatták. Részletekre kitérve kizárólag az erdélyi fiatalokra vonatkozó kutatási eredményeket mutatjuk be.
A kutatás egyes fejezeteiben vizsgálják a családalapítás, valamint a gyermekvállalás alapvető mutatóit, a fiatalok oktatási helyzetét és továbbtanulási terveit, de bemutatják a fiatalok szabadidős tereit és tevékenységeit, foglalkoznak a kultúrafogyasztással, az internethozzáféréssel és -használattal, illetve azzal, hogy mit tekintenek problémának.
„A kiadvány egy iránytű, amely eligazít bennünket a Kárpát-medence magyar fiataljainak gondolatvilágában, terveiben, mindennapjaiban. Az erdélyi fiatalról nyújt átfogó képet többek között családalapítási terveikről, munkavállalással kapcsolatos megfontolásaikról, magyar nyelvű tanulási lehetőségeikről, nemzeti identitásukról, szabadidős szokásaikról olvashatunk. Hosszú idő óta újra alaposabb, pontosabb képet kaphatunk az Erdélyben élő fiatalokról” – tudjuk meg a közzétett kiadványból.
„Az országban élő magyarok részét képezik a magyar nemzetnek”
A nemzeti hovatartozás kérdésében az Erdélyben élők 85 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, miszerint az „országban élő magyarok részét képezik a magyar nemzetnek”. A megkérdezettek 10 százaléka elutasította ezt az állítást, és nemmel válaszolt a kérdésre. Az arányok a többségi nemzethez tartozás kérdésében máshogy alakultak. Erdélyben a helyi magyarokat a román nemzethez tartozónak a válaszadók 55 százaléka véli, és 37 százalék utasítja el a kijelentést.
Magyarokhoz kötődnek és magyarul beszélnek
A kutatás arra is rámutat, hogy az erdélyi fiatalok 45 százaléka elsősorban a magyarokhoz kötődik, 20 százalékuk az erdélyi magyarokhoz, 8 százalék a székelyekhez, 6 százalék az erdélyiekhez, 6 százalék valamilyen egyéb közösséghez, 5 százalék pedig a romániai magyarokhoz. Erdélyben a megkérdezettek jelentős többsége, 94 százaléka magyarul beszél a családi körben, a válaszadók 4 százaléka vegyesen használja a román nyelvet a magyarral.
Nagyrészük szingli, de a kapcsolatban élők párjai leginkább magyarok
„Erdélyben a 15–29 éves korosztályban a válaszadók 76 százaléka nőtlen vagy hajadon, 13 százalék a házasok aránya, és 9 százalékos értéket vesz fel az élettársi kapcsolatban élők aránya. Erdélyben a párkapcsolatban élő 15–29 évesek 85 százalékának párja magyar, 7 százalékának van román házastársa vagy párkapcsolati partnere, a társak 2 százaléka roma és 1 százalék valamilyen egyéb nemzetiségű” – részletezi a kutatás.
Baráti kapcsolatok vs. munkalehetőség
„Az erdélyi fiatalok a baráti kapcsolataikkal elégedettek leginkább. Az egytől ötig terjedő skálán 4,3-ra értékelték ilyen irányú viszonyaikat. A második legmagasabb pontszámot két kategória, az élettel való általános elégedettség és partnerkapcsolatokra vonatkozó válaszlehetőség érte el 3,8–3,8-as átlaggal. A jelenlegi életszínvonalra vonatkozó tényező 3,7-et ért el, ezt a tanulási lehetőségekkel való elégedettség követte 3,6-os átlagponttal. Két kategória azonos értéket kapott (3,5), ezek voltak a személyes élettervek megvalósulásának esélyei és a jövőbeli kilátások. Egy tizedponttal maradt le az anyagi helyzet, végül a felsorolásban a munkavállalási lehetőségek kategóriája szerepelt leggyengébben, 3,2-es értékkel” – áll az eredmények között.
Szinte mindenki meg van keresztelve
Nem meglepő, hogy Erdélyben a fiatalok 76 százaléka valamilyen módon vallásos, ebből 24 százalék az egyház tanításai szerint élők aránya, míg 52 százalék a maga módján vallásos. A válaszadók 8 százaléka nem tudta megmondani, hogy vallásosnak tekinti-e magát 11 százalék nem vallásosként definiálta magát, 3 százalék a „határozottan más meggyőződésű” kategóriát választotta, további 2 százalék pedig nem tudott vagy akart válaszolni a kérdésre. Az erdélyi válaszadók körében csupán 1 százalék azok aránya, akiket születésükkor nem kereszteltek meg vagy nem jegyeztek be semmilyen egyházi közösségbe.
Az erdélyi fiatalok 48 százaléka tanul vagy részt vesz valamilyen képzésben, 42 százaléka dolgozik főtevékenységként, 6 százalék saját bevallása szerint nem tanul, de nem is dolgozik. Az erdélyi 15–29 éves korosztályban az adatfelvétel eredményei alapján a válaszadók 49 százaléka tervezi, hogy a későbbiekben folytatja tanulmányait, vagyis továbbtanul, vagy valamilyen tanfolyamot választ, ám 15 százalék nem tervezi a továbbtanulást.
Magyar- és idegennyelvhasználat a médiumokban
Az erdélyi fiatalok 65–70 százalékban jelezték, hogy TV-t magyar nyelven néznek, az online közösségi oldalakat, valamint az internetet magyarul olvassák. A kizárólag román nyelvű TV-nézés, illetve online közösségi oldalak használata ebben a korosztályban 3–4 százalék. A válaszadók 2 százaléka jelezte, hogy többnyire román nyelven internetezik.
„A vegyes nyelvhasználat (vagyis román és magyar) az online közösségi kommunikációt jellemzi leginkább (22 százalék), ezzel közel azonos arányban néznek TV-t és interneteznek vegyes nyelven (21–21 százalék). Az internetezésről mondták legtöbben a fiatalok – a megkérdezettek 10 százaléka – hogy a magyaron és az államnyelven kívül más nyelvet is használnak ennél a tevékenységnél, 8 százalék pedig online közösségi oldalon is kommunikál egyéb nyelven” – tűnik ki a statisztikákból.
Kedvenc szabadidős tevékenységek
Az erdélyi fiatalok többsége szabadidejében a barátaival „lóg”, beszélget hétvégén (58 százalék), hétköznap viszont csak 43 százalékuk tölti el ilyen módon szabad óráit. Jóval többen használnak számítógépet és internetet szabadidő-eltöltésre hétköznap (65 százalék), mint hétvégén (45 százalék). A hétvégi Facebookozást 42 százalék jelölte meg, hétköznap pedig 62 százalék tölti szabadidejét ezzel a tevékenységgel.
A kérdőívben felsorolt kulturális terek és szabadidő eltöltésre alkalmas helyszínek közül az erdélyi fiatalok a kávéházat, teaházat jelölték meg legmagasabb arányban, 86 százalék választotta ezt a helyszínt, mint olyat, ahol évente többször is megfordul. 60 százalék feletti értéket vettek fel – csökkenő sorrendben – az éttermek, a sörözők és borozók, valamint a plázák. A legalább évente többszöri könnyűzenei koncertre járók aránya 60 százalék, könyvesboltot pedig a válaszadók 57 százaléka szokott látogatni. Az erdélyi fiatalok fele évente legalább néhányszor jár kiállításra, múzeumba, valamint könyvtárba. A konditerembe járók aránya 37 százalék. 30 és 20 százalék közé esett azok aránya, akik művészfilmeket néznek, art mozikba, táncházba vagy komolyzenei hangversenyre járnak. A válaszadók 14 százaléka évente legalább néhány alkalommal jár operába.
Ezek a legnagyobb problémák
A kutatás rákérdezett az erdélyi fiatalok számára legégetőbb problémaként megjelenő tényezőkre. A válaszadók az alkohol elterjedését (22 százalék), valamint a munkanélküliséget, az elhelyezkedési nehézségeket (21 százalék) nevezték meg. A 15–29 éves erdélyiek 20 százaléka jelölte meg az anyagi nehézségeket és a létbizonytalanságot, 15–15 százalékot kapott a céltalanság, az elvándorlás és a kábítószerek elterjedése. 13 százalék jelezte, hogy a bizonytalanság, a kiszámíthatatlan jövő is problémát okoz az erdélyi fiatalságnak.
Reprezentatív a kutatás
A 45–50 perces kérdőívet 2016 októbere és decembere között töltették ki a kutatók, elmondásuk szerint a kutatás a 15–29 éves népességre nézve reprezentatívnak tekinthető terület, településtípus, korcsoport és nem szerint.

Pál Piroska
Központ.ro

A szerző szászrégen.ro

Egy akinek nem tetszik a jelenlegi helyzet.

Szólj hozzá

E-mail címed nem közöljük nyilvánosan.A kötelező mezőket * jelöli *

*

Az oldal tetejére