Románia kulturális minisztériuma a székely zászlót elismerte egy történelmi közösség jelképének
Az elmúlt időszakban a közösségünket ért jogsérelmek egyike volt a nemzeti jelképeinket gyalázó román kisebbségellenes megnyilvánulás. Ennek is egyik kiemelkedő példája volt az a marosvásárhelyi zászlóper, melynek végére most a Maros Megyei Törvényszék tett pontot. A döntéshozók kimondták: a székely zászló nem minősül reklámzászlónak, s kitűzése nem ellenkezik egyetlen hatályos törvénnyel sem.
Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete még 2013 októberében tűzte ki székházára – a saját és az Erdélyi Magyar Néppárt zászlója mellett – a székely lobogót is. A helyi rendőrség ezt követően felszólította a szervezet képviselőit a zászló eltávolítására, majd miután nem voltak hajlandók eltüntetni azt az ingatlanról, 30 ezer lejes pénzbírságot szabtak ki az EMNT-re, és a jegyzőkönyvben arra hivatkoztak, hogy reklámzászló lévén, a székely zászló kihelyezése a reklámtörvényt sértette meg.
Az ügy voltaképpen azzal kezdődött, hogy az egyik városi tanácsos, a PSD által az USL listáin bejuttatott Olimpiu Sabău Pop – aki nem más, mint a magyarellenes tetteiről ismert Ioan Sabău Pop ügyvéd fia –, feljelentést tett a helyi rendőrségnél azért, mert a Klastrom utcai ingatlanon lobogott a székely zászló. A városháza alárendeltségébe tartozó helyi rendőrség előbb felszólítást küldött az érintetteknek, hogy mindenik zászlót 48 óra alatt távolítsák el, hiszen a törvény értelmében ezek „reklámzászlók”. Az irodát működtető Maros megyei vezetők csupán az EMNT és a Néppárt zászlaját vették le, a székelységét nem, mondván: ez a közösség jelképe. Ezért szabták ki a harmincezer lejes bírságot, a 2013. évi 185-ös, valamint a 2011. évi 215-ös számú törvényekre hivatkozva, miszerint Romániában a közigazgatási egységek zászlói a község, a város, a municípium és a megye jelképei lehetnek, más területi egység lobogója pedig reklámnak minősül.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke már az ügy kirobbanásakor jelezte: mindenképp fellebbeznek a „felháborító és törvénytelen” eljárás ellen. Úgy fogalmazott: „Önkényesen és helytelenül minősítették reklámzászlónak a székely zászlót, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a megfélemlítés, a fenyegetés eszközével éljenek. Románia kulturális minisztériuma a székely zászlót elismerte egy történelmi közösség jelképének, s ilyenformán annak használata nem ütközik törvénybe.”
A pénteki kedvező törvényszéki döntésről így nyilatkozott: „Végre egyértelműen kiderült, hogy a székely zászló kitűzése semmilyen törvényes akadályba nem ütközik! Csak az állami zászlók kitűzésére vonatkozik törvényi szabályozás, és ezek is csak a középületek esetében érvényesek. Az európai uniós zászlót például sok helyen látjuk kitűzve az állami zászló mellett, melynek használatára szintén nem létezik szabályozás, ugyanis nem egy állam, hanem egy közösség zászlója. Aki tehát innentől arrafelé másképpen viszonyul a székely zászlóhoz, az diszkriminációt követ el. A döntésre sokan vártunk, s még egyszer fontos kiemelni: a zászlók magánházakra való kitűzését semmilyen törvény nem szabályozza. Használjuk hát bátran!”
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői ugyanakkor emlékeztetnek: Nagyváradon a helyi rendőrség 2014 augusztusában szólította fel Tőkés Lászlót, hogy távolítsa el európai parlamenti irodája erkélyéről a szolidaritásvállalás jeleként korábban kitűzött székely zászlót, amelyet a hatóság reklámzászlónak tekintett. Az EMNT elnöke ezt a felszólítást támadta meg a városi bíróságon, ám az 2015. január 26-án elutasította keresetét. Tőkés a Bihar Megyei Törvényszéken megfellebbezte az elsőfokú döntést, amely 2015. november 13-án jóváhagyta az elsőfokú ítéletet, így a jogérvényesítést a strasbourgi bíróságon folytatják.
Pénteken a szintén Kincses Előd ügyvéd által képviselt marosvásárhelyi ügyben mégis az EMNT és a teljes erdélyi magyarság számára is kedvező döntés született. A jogerős ítéletet, mely szerint a szervezet megrovásban sem részesíthető a székely zászló használata miatt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei és országos vezetősége is üdvözli. Remélik, hogy a most született ítélet precedens-értékű lesz, s mindenki számára világossá válik, hogy nem lehet mondvacsinált törvényi értelmezések mögé bújva egy teljes közösség szimbólumhasználati jogát ellehetetleníteni.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Check Also
Meghatározták az 1849. július 30-31-én lezajlott segesvári csata pontos helyszínét.
Régészeti módszerekkel meghatározták az 1849. július 30-31-én lezajlott segesvári csata pontos helyszínét – nyilatkozta vasárnap …