Nőtt a gyülekezet
Felújítás előtt a beresztelki műemlék templom
A beresztelki református gyülekezet – más erdélyi falvak közösségéhez hasonlóan – apadó tendenciát mutatott az elmúlt évtizedben. A világjárvány esztendeje azonban – mintha csak a Covid–19-cel dacolt volna – növekedést hozott – tudtuk meg Szép Eduárd lelkipásztortól, aki 13. éve szolgál a mezőségi településen.
– Amikor ide kerültem, 616 lelket számlált a gyülekezet, a létszám mára 554-re csökkent. 2020-ban viszont megfordult a folyamat, tavaly ugyanis két 80 év fölötti hívet temettünk, és nyolc keresztelőt tartottunk. A természetes szaporulat ilyen mértékű növekedésére az elmúlt időszakban nem volt példa, és a beköltözések révén sem gyarapodtunk, az eladásra kerülő magyar házakat és telkeket ugyanis rendszerint más nemzetiségűek vásárolják meg – tette hozzá a lelkipásztor. Szép Eduárdtól azt is megtudtuk, hogy a külföldön dolgozó egyháztagok ragaszkodnak a gyülekezethez, és ha évente csak egyszer-kétszer is térnek haza, az egyházfenntartó járulékot mindig kifizetik.
– Az alacsony diáklétszám miatt a településen pár éve megszűnt a magyar oktatás, a konfirmáció utáni korosztály 90%-a így Szászrégenbe jár iskolába. A magyar tagozat felszámolása egy lassú folyamat eredménye volt. Akkor kezdődött, amikor a szülők az ötödikes gyermeküket a régeni iskolába íratták, amikor pedig már az elemisták is a városban kezdtek tanulni, még drasztikusabban csökkent a magyar osztályok létszáma – mesélte a beresztelki lelkész, akit a továbbiakban a koronavírus-járvány megjelenése utáni gyülekezeti életről kérdeztünk.
Megtartották a konfirmációt
– Az volt a legnehezebb, amikor nem volt szabad belépni a híveknek a templomba. Hála istennek jól működik a presbitériumunk, a presbiterek hetente-kéthetente látogatták a körzetükbe tartozó egyháztagokat, és bármilyen gond adódott, bármilyen jellegű segítségre volt szükség, rendszeresen tájékoztattak, így általuk továbbra is jelen lehettem az emberek mindennapjaiban. Mivel az egyházi szolgálatot végzők bemehettek a templomba, minden vasárnap könyörgéses istentiszteletet tartottunk a gyülekezetért. Az internetes igehirdetést viszont nem vezettük be. Olyan gazdag volt ilyen téren is a kínálat a virtuális térben, hogy arra gondoltam, bőven van miből választaniuk a híveknek, nem feltétlenül engem kell hallgatniuk. A templomba járók többsége egyébként az idősebb korosztályhoz tartozik, akiknek nincs is otthon internethasználati lehetőségük. A saját Facebook-oldalamon ettől függetlenül rendszerint ajánlottam a testvéregyházak igehirdetéseit, és a televízióban közvetített istentiszteletekre is felhívtam a figyelmet. A szigorúbb megszorítások időszakában két keresztelőt is tartottunk szűk körben, a templomudvaron. Isten csoda szép időt rendelt mindkét alkalomra, és jó volt látni, hogy a szülők tudják, mi a lényeg, könnyű szívvel lemondanak a ,,körítésről”.
– Számos gyülekezetben a tavaly elmaradt a konfirmáció – vetettük fel.
– Nálunk hagyomány, hogy virágvasárnapján tesznek vallást hitükről a fiatalok. Ezt az időpontot a járványügyi előírások miatt nem lehetett betartani, de augusztus első felében sort kerítettünk az ünnepi eseményre. Négy konfirmandusunk volt. A beresztelki szolgálatom kezdetétől idén lesz az első év, amikor csak kiskonfirmációt tartunk, tavalyelőtt ugyanis nem indult új csoport. A mostani négy fiatalunk közül ketten Németországban élnek, így a szombati kátéórákat a Messengeren tartjuk, de úgy, hogy a másik két kiskonfirmandussal élőben találkozunk, és együtt ülünk a képernyő elé.
– Az istentiszteletek és kátéórák mellett voltak-e más rendszeres találkozási lehetőségei a gyülekezetnek a járvány előtt?
– Elég aktív gyülekezeti életünk volt. A vasárnap délelőtti és délutáni igehirdetés mellett gyülekezeti, nőszövetségi, ifjúsági, ritkábban presbiteri bibliaórára is sort kerítettünk. Havonta egyszer az idősek körét is megtartottuk, amelyen a résztvevők a bibliai bevezető után együtt kézimunkáztak, beszélgettek, időnként előadásokat hallgattak meg irodalmi és egyéb témakörökben. Az ifjúsági bibliaórákat szeptember végén, október elején újraindítottuk, de csak rövid időre. A létszám sajnos megváltozott, azok közül, akik már konfirmáltak, öt-hat fiatal jön vissza ezekre az alkalmakra.
Nagy munkálat előtt
Szép Eduárd a beresztelki A kategóriás műemlék templom felújítási tervéről is beszámolt. A kezdeményezés még 2017 elején indult, a munkálathoz nélkülözhetetlen tanulmányok elkészíttetése és engedélyeztetése azonban évekbe telt. 2020 nyarán végül megkapták Bukarestből az engedélyt, november végén pedig a Maros Megyei Tanács építészének jóváhagyását.
– December 7-én költöztünk ki a templomból, ahol egyelőre a romboló jellegű, belső munkálatok kezdődtek el, például a falak leverése. A villanyhálózat kicserélése is esedékes, de ehhez is műszaki terv kell. Egyébként teljes felújításra lenne szükség, a tetőjavítást is beleértve, de ehhez egyelőre nincs meg az anyagi fedezet. Magyarország kormányától kaptunk támogatást a püspökségen keresztül, ezt az összeget tavasszal befektetjük. A gyülekezeti tagok is szépen adakoztak, de még így sem elég a rendelkezésünkre álló összeg. Mivel a teljes munkálat értéke több mint 200 ezer euró, Bukarestbe kellene felterjesztenünk egy pályázatot. Az épület A kategóriás műemlék, minden lépéshez jóváhagyás kell. Ez rendkívül lassú folyamat, és egyelőre rejtély, hogy az elkövetkező években mennyit sikerül belőle megvalósítanunk.
– Hol hirdetik jelenleg az igét?
– A hívek közötti kötelező távolság betartása érdekében a kultúrotthon bizonyult megfelelőnek erre a célra. A gyülekezet természetesen nagyon várja, hogy visszatérhessen a templomba, reméljük, erre belátható időn belül sor kerül. Ahogy azonban a Szentírásban is olvashatjuk, ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az Úr nevében, ott Ő is jelen lesz, és megszenteli a helyet.
Nagy Székely Ildikó
Népújság
