Navigáció: Kezdőlap / Egyéb / Március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének napja

Március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének napja

Magyarország a XIX. század első felében már hosszú ideje a Habsburg birodalomhoz csatolt állam volt. Az 1820-30-as évekre nyilvánvalóvá vált, hogy amíg Magyarország nem rendelkezik tényleges önkormányzattal, addig nemzeti érdekeinek megfelelő politikát sem tud folytatni. Elsőként az ország egyik leggazdagabb és legnevesebb arisztokrata családjából származó gróf Széchenyi István (1791-1860) fejtette ki könyveiben, röpirataiban programját, melyben az átalakulást angol mintára képzelte el. Arisztokrata társai többségétől különbözve, a nemesség felemelkedését felülről kezdeményezett reformok útján az egész nép jólétének emelésével együtt vélte megvalósíthatónak, a Habsburgokhoz fűződő viszony megváltoztatása nélkül.

A köznemesség törekvéseit egy fiatal, vagyontalan nemes, Kossuth Lajos (1802-1894) fogalmazta meg, aki 1841-től a ?Pesti Hírlap? című újság szerkesztőjeként politikai vezércikkeivel hívta fel a figyelmet a társadalom és a gazdaság legégetőbb gondjaira. Kossuth továbbvitte a reformgondolatokat, a legfontosabb teendőnek a Habsburg birodalmon belüli gazdasági és politikai önállóságot, a jobbágyság korlátozás nélküli földtulajdon szerzését, és az önálló nemzeti ipar megteremtését tartotta.

A nemesi reformmozgalom elképzelései azonban jórészt megbuktak az abszolutista, tehát a teljes állami hatalmat kézben tartó bécsi udvar ellenállásán.

1848 első hónapjaiban Európa számos nagyvárosában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak. Kossuth a parlament küldöttségével 1848. március 15-én Bécsbe utazott, hogy az országgyűlés által megszavazott követeléseket elfogadtassák az uralkodóval.

Ugyanazon a napon egy kis létszámú, főleg írókból, költőkből álló értelmiségi csoport, a ?márciusi ifjak?, Pesten az utcára mentek és felolvasták a magyar nemzet legfontosabb követeléseit tartalmazó ?Tizenkét pont?-ot. Egyik vezetőjük a népszerű költő Petőfi Sándor elszavalta költeményét, a Nemzeti Dal-t. Az utca népe csatlakozott hozzájuk és egy lefoglalt nyomdában kinyomtatták e két röpiratot. Néhány óra múlva már több tízezres tömeg csatlakozott hozzájuk. A ?Tizenkét pont? legfontosabb követelései között található a sajtószabadság, a független magyar kormány, az évenkénti országgyűlés, a vallási és polgári jogegyenlőség, a nemzeti hadsereg, a közteherviselés megteremtése, a jobbágyság megszüntetése és az újraegyesülés Erdéllyel.

A március 13-ai bécsi és a 15-i pesti forradalom hatására az udvar kénytelen volt az országgyűlés követeléseit elfogadni és ezekből törvényeket alkotni. A törvények tartalmazták a ?Tizenkét pont? legfontosabb követeléseit. Ezáltal a békés átalakulás végbement. Gróf Batthyány Lajos (1806-1849) vezetésével létrejött az első független, az országgyűlésnek felelős magyar kormány. A miniszterek többsége a kor reformpolitikusai közül kerültek ki, így helyet kapott a kormányban Széchenyi és Kossuth is.

Az észak-olaszországi forradalmak legyőzése után a császári hatalom megkezdte a Magyarországnak tett engedmények visszavonását. A Habsburg-ház Magyarország ellen fordította a nem magyar nemzetiségeket. Jellasics horvát bán, császári egységekkel megerősített seregével 1848 szeptemberében betört az országba. A király feloszlatta az országgyűlést és lemondatta a Batthyány kormányt. Az országgyűlés azonban, a Kossuth vezette, Honvédelmi Bizottmányt bízta meg az ország irányításával és a honvédség megszervezésével. Jellasics támadását visszaverték.

1848 decemberében az osztrák császári és a magyar királyi trónra került Ferenc József elhatározta a ?rebellis magyarok? leverését. Az óriási túlerőben lévő császári hadsereg támadásba lendült és 1849 januárjában a fővárost is elfoglalta. A parlament és a kormány az ország keleti felébe menekült és Debrecenből szervezete az ellenállást. 1849 tavaszán a magyar honvédsereg ellentámadásba ment át, kiverte az országból a császári haderőt. Erdélyt a lengyel származású Jozef Bem (1794-1850) tábornok vezette csapatok tisztították meg a császári seregektől.

Miután Ferenc Józseffel nem sikerült megegyezni, a magyar országgyűlés 1849 áprilisában kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, és Kossuthot Magyarország kormányzójává választották. Ekkorra azonban óriási orosz hadsereg indult meg Magyarország eltiprására. A harapófogóba került magyar hadsereget a túlerő legyőzte és a magyarok 1849. augusztus 13-án letették a fegyvert.

A szabadságharc leverését szörnyű megtorlás követte. Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvédtábornokot, akik ?aradi vértanúként? vonultak be a magyar történelembe. Pesten agyonlőtték gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt.

A későbbi időkben 1848 március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot.

A szerző vmlinuz

Hozzászólások lezárva

Az oldal tetejére