Húsvét első napján a feltámadt Krisztusra emlékezünk. Az egyházi hagyományok mellett a magyar vidékeken ősi tavaszköszöntő szokások éltek.
Virrasztás
A nagyszombat esti körmenet ugyan Jézus feltámadásáért tartatott, de a magyar hagyomány összekapcsolta azt a határjárás régi szokásával, úgy vélték, hogy a szakrális kör kialakítása elősegíti a bő termést. Ezután sokan nem tértek vissza házaikba, hanem továbbra is virrasztottak és az út menti feszületeknél vagy más megjelölt szent helynél imádkoztak. Voltak, akik szeretteik sírját látogatták meg. A Nógrád megyei palócok virradatkor megmosakodtak a patakban, mert az hitük szerint húsvét reggelén arannyá változik.
Határjárás és ételszentelés
Nemcsak húsvét vasárnapra virradó hajnalban, hanem napközben is folyt a határjárás ősi szokása, melyen legtöbbször férfiak vettek részt. Gyalogosan és lóháton vonultak, közben énekeltek és nagy lármát csaptak, hogy elijesszék a gonosz szellemeket, illetve távol tartsák a rossz erőket a falutól. Néhány helyen vasárnap – az ünnep első igazi napján – szentelték meg az ételeket, a reggeli mise után, máshol már nagyszombat estéjén megtörtént ez az ősi, kereszténység előtti mágikus cselekedet. A hívek tojást, sonkát, kalácsot, tormát egy kosárba helyezték és azokat egy hímzett kendővel letakarva vitték el a templomba és a padló mellé helyezték. Ahogyan a karácsonyi ételhez, úgy a húsvétihoz is számos hiedelem kapcsolódott. A húsvéti tojást a házaspár ebédkor kettévágta és közösen fogyasztották el, hogy mindig emlékezzenek sorsközösségükre. A palóc vidéken sóval kínálták a betérő vendégeket, hasonló hiedelem őrződött meg a szkíta utód ukránoknál és a kaukázusi azerbajdzsánoknál is.
Tojások A szent ételmaradványok sorsa
Az ünnepi főételnek, a sonkának a csontját az ünnep végeztével nem dobták ki, mert úgy hitték, hogy megvédi az állatokat a boszorkányoktól, ezért az istállóban rejtették el. A szőlősgazdák ellenben a kertben, a tőkék közelében ásták el, hogy bő termésük legyen. A megszentelt tojás héját összetörve a szántóföldre hintették, hogy tartsa távol a férgeket és pockokat. Máshol a káposztaföldre szórták. A kalács morzsáit is összesöpörték, mert a tűzvész elhárításának legfőbb eszközét látták benne.
