Románia állandó lakossága 20,1 millió, ebből 1 millió 227 ezer 600 fő (6,1 százalék) vallotta magát magyarnak, azaz 200 ezerrel kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt – derült ki a 2011-es népszámlálás csütörtökön közzétett végleges eredményéből. A lakosság több mint hat százalékának (1 millió 237 ezer embernek) nem ismerik a nemzetiségét, mert a kérdőíves adatbázist olyan forrásokból duzzasztották fel több mint egymillió fővel, amelyekben nem szerepel a nemzetiség – magyarázta az MTI-nek Kiss Tamás erdélyi szociológus.
Az országos statisztikai intézet (INS) szerint a romániai cenzuson kevesebb mint 19 millió lakos nemzetiségét jegyezték fel: ehhez a számhoz képest a magyarság részaránya 6,5 százalék, ami alig kisebb, mint a tíz éve regisztrált 6,6 százalék.
Az INS tavaly februárban még 19 milliós állandó lakosságról közölt népszámlálási részeredményeket. Akkor már jelezte, hogy nem sikerült megszámolnia körülbelül egymillió lakost. A hivatal azóta az adóbevallási ívek, az egyetemek, a katonai intézmények és a börtönök adatbázisai segítségével pótolta a hiányos népszámlálási adatokat. Ezekben az adatbázisokban nem szerepel a nemzetiség vagy a vallási hovatartozás.
A magyarság két megyében alkot többséget: Hargita megyében a lakosság 82,9 százalékát(257 707 fő), Kovászna megyében pedig 71,6 százalékát (150 468 fő) teszik ki a magyarok.
Romániában továbbra is a magyarság képezi a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget. A második legnépesebb közösséget a romák alkotják, akik a lakosság 3,1 százalékát teszik ki. A vallási hovatartozásról nyilatkozó lakosság alig 0,2 százaléka (40 ezer ember) mondta azt a 2011-es népszámláláson, hogy ateista vagy nem tagja egyetlen felekezetnek sem, a lakosság túlnyomó többsége viszont megnevezte vallási kötődését: a válaszadók 86,5 százaléka vallotta magát ortodoxnak. A magyarországi népszámláláson a válaszolók háromnegyede mondta magát valamelyik felekezethez tartozónak, egynegyede pedig ateistának, illetve egyik vallási felekezethez sem tartozónak mondta magát.
Romániában felduzzasztották a lakosság számát 20 millió fölé, mert a népességcsökkenés komoly pozícióvesztést jelent Románia számára az Európai Unió struktúráiban – magyarázta Kiss Tamás, a kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársa csütörtökön az MTI-nek.
Az erdélyi szociológus elmondta, hogy a román statisztikai hivatal különböző lakosság-nyilvántartási adatok alapján kipótolta a népszámlálási adatbázist, s ez utóbbiba olyan emberek adatait vezették be, akikkel számlálóbiztosok nem találkoztak.
Kifejtette: munkaügyi, oktatási, egészségügyi és adóhivatali nyilvántartások alapján megvizsgálták, kik azok, akik nem szerepelnek a népszámlálási adatbázisban, de benne vannak a különböző egyéb nyilvántartásokban. Ez utóbbiak alapján arra kerestek bizonyítékot, hogy egy személynek volt-e valamilyen aktivitása az országban, például fizetett-e adót, járulékokat, kapott-e nyugdíjat.
A magyarok számát és számarányát tekintve a szociológus szerint a közölt adatok Székelyföldön és Partiumban nagyjából megfelelnek a különböző várakozásoknak, egyedül a szórványban volt nagyobb mértékű a fogyás a valójában magasabb mértékű elvándorlás és az identitásváltás miatt. Victor Ponta román miniszterelnök szerint a 2011-es népszámlálás végleges eredménye igazolta, hogy valójában meghaladta az ötven százalékot a részvétel az államfő leváltásáról rendezett tavalyi népszavazáson.
Ponta a csütörtöki kormányülés elején a sajtó jelenlétében kommentálta a népszámlálási adatokat, amelyek szerint Románia felnőtt lakossága 16 millió 270 ezer fő. 2012. július 29-én Románia 18,3 millió választópolgára közül csaknem 8 és fél millió polgár vett részt az államfő leváltásáról rendezett népszavazáson, amelyet az alkotmánybíróság érvénytelenített, mivel a részvétel nem haladta meg az 50 százalékos érvényességi küszöböt. Ponta megjegyzése arra utalt, hogy a referendumon többen voltak jelen, mint az országban élő felnőtt lakosság fele.
Emil Boc volt kormányfő, a jobbközép ellenzék ismert politikusa felelőtlennek nevezte Victor Pontát, amiért ismét megkérdőjelezte Traian Basescu államfő legitimitását és úgy állítja be, mintha a népszavazási küszöb az ország lakosságának és nem a választópolgárainak felére vonatkozna. A politikai vita ismét a külföldön dolgozó – és román állampolgárként választójoggal rendelkező – vendégmunkások kérdésére irányította a közfigyelmet, mivel valós számukra a népszámlálás sem adott egyértelmű választ. A népszámlálási végeredmények szerint 727 ezer román állampolgár él több mint egy éve külföldön, ami az INS elnöke szerint a valós szám legfeljebb 30 százaléka. A hivatal vezetője rámutatott, hogy az uniós statisztikákat összegző Eurostat szerint 2,2 millió román állampolgár él külföldön
