A Maros megyei önkormányzat titkára csúfot űz azokból a magyar és román ajkú lakosokból, akik támogatták a székelyföldi fejlesztési régió létrejöttét – fogalmaztak az aláírásgyűjtés kezdeményezői. Az akadályoztatás ellenére azonban lesz erről vita a testületben.
„Nem a marosvásárhelyi társadalommal van gond, hanem azzal a helyi politikai elittel, akik mesterkélt etnikai konfliktusokat gerjesztenek” – fogalmazott az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Brassai Zsombor. Elmondta, a Maros, Hargita és Kovászna megyék által alkotott fejlesztési régiók létrehozásáért kiírandó népszavazás a megye egészének érdeke, nem kifejezetten és kizárólagosan a magyarságé. Éppen ezért érthetetlen, hogy a PDL és az USL helyi politikusai nyilatkozataikkal ezt miért torzították el oly módon, hogy az etnikai feszültségekhez vezethet. „Bukarestet kell meggyőzni arról, hogy hat helyett legyen csak három megye a régióban, mert csak így érhetjük el, hogy a megyék közötti gazdasági különbségek ne nőjenek, ellenkezőleg. Kinek van ezzel gondja? Kit zavar az, hogy a jelenleg beszűkült Marosvásárhely régióközpont legyen?” – tette fel a kérdést Brassai Zsombor, aki szerint a román pártok egyetlen ellenérv felsorakoztatása nélkül utasították el a kezdeményezést, emiatt pedig immár lehetetlenné vált a szakmai párbeszéd. „Egyre sértőbbek a megnyilvánulások, károsak és egészségtelenek a társadalomra. Azon versenyeznek, hogy bizonyítsák, melyikük a nagyobb román” – ismertette.
Ehhez sorakozik fel, hogy október 24-én a megyei önkormányzat titkára, Paul Cosma két apró formai okra hivatkozva negatívan véleményezte azt a kérdőívet, amelyre a már iktatott 40 ezer aláírást gyűjtötték. „Az állampolgári kezdeményezést szeptember 26-án nyújtottuk be, a törvény értelmében pedig a titkárnak 30 napon belül választ kell adnia arra, hogy jóváhagyja-e a kérdőívet, amire az aláírásokat gyűjtjük. Láttuk, hogy a válaszadás elhúzódik, ezért nem vártuk ezt meg, hanem elkezdtük az aláírásgyűjtést. A lényeget, a feltett kérdést nem érintő, csupán formai kifogásokra alapozott elutasító válasz a 29. napon érkezett meg. Úgy véljük, a titkár ezzel a döntéssel csúfolkodik az aláírókkal” – mondta a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, Kelemen Márton. Hozzátette, számítottak a politikai akadályoztatásra, éppen ezért egy másik törvényadta lehetőséget is kihasználtak arra, hogy ne lehessen lesöpörni a kérdést a plénum asztaláról: a megyei tanácsosok egyharmada is kezdeményezte ugyanannak a kérdésnek a napirendre tűzését, méghozzá november 14-ére hívtak össze rendkívüli ülést. „Nem értem az ellenkezést, hiszen gazdasági fejlesztési régióról van szó, magyarán arról, hogy kivel és hogyan osszuk el az európai uniós pénzalapokat. A tanácsosok nem söpörhetik le az asztalról a kérdést, mert őket a lakosok juttatták tisztségbe” – vélte a frakcióvezető.
Amikor az aláírásokat iktatták, a kérdőívek 40 ezer kézjegyet tartalmaztak, azonban nem álltak le, azóta ez a szám 55 ezer, és remélik, november 14-ig elérik a 80 ezret. A Székelyhon.ro kérdésére kiderült, a másik két székelyföldi megyei önkormányzat titkára egy nap alatt válaszolt és nem talált kifogást az azonos kérdőíven, míg a Partiumban Bihar és Szatmár megyék jegyzőitől eltérően csupán a Szilágy megyei hivatalnok akadékoskodott, mondván: a polgároknak nem is áll jogukban népszavazást kezdeményezni. A plénumban a jelenlevő képviselők felének plusz egynek a voksa szükséges ahhoz, hogy kiírják a népszavazást. „Ha a testület elutasítja a referendum kiírását, akkor át kell gondoljunk minden együttműködést a megyei és a helyi önkormányzatban egyaránt” – mondta Kelemen Márton.
Gáspár Botond – székelyhon –
