Szászrégen.ro hírek és információk a városból
Related Articles
ztánán vasárnap délben felavatták Kós Károly mellszobrát, Gergley Zoltán szobrászmûvész alkotását. Az ünnepségen az erdélyi magyar közélet számos kiemelkedô személyisége vett részt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Kós Károly örökségének a 21. században is helyet kell teremteni. Az élete jelentôs részét Sztánán eltöltô erdélyi építész-író-polihisztor-politikus örökségébôl az erdélyi életre ma is kiható transzilván eszmeiséget emelte ki.
Hozzátette, Kós Károly és kortársai munkája késôbb sorsdöntônek bizonyult az erdélyi magyarság számára. „Az öneszmélés, a társadalmi építkezés, az önszervezôdô mozgalmak mindegyike nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az erdélyi magyarság nem az önfeladást, a menekülést és nem az asszimilációt választotta” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke erdélyi alkotmánynak nevezte a Kós Károly 1921-ben megfogalmazott Kiáltó szó címû röpiratát, amelyben a szerzô az erdélyi magyarságot önálló társadalom és az autonómia kiépítésére buzdította. „Ha Erdély más népei a Kiáltó szónak fontos passzusaiban a magyar jelzôt behelyettesítenék a sajátjukkal, a némettel vagy a románnal, nyugodtan a magukénak vallhatnák ôk is. Kós Károly azt hirdette, amihez ma is igazodnunk kell: építés, egység, önállóság itt ezen a földön, amelyet úgy hívnak, Erdély” – mutatott rá Markó Béla.
Az RMDSZ volt elnöke szerint a Kós Károly „nem a nyers, nehéz erdélyi élet ellenében” lett az egyik legfontosabb erdélyi személyiség, „hanem éppen azáltal, hogy felismerte: ami itt van, jó is, rossz is, az sehol másutt nincsen, és ami itt megteremthetô, az másutt még csak meg sem álmodható”. Markó Béla a legerdélyibb erdélyi magyarnak titulálta Kós Károlyt.
Az ünnepségen mintegy hatszázan vettek részt az alig 120 lakosú településen. Vasárnap Kós Károly saját tervezésû sztánai házának, a magántulajdonban levô „Varjúvárnak” a kapuit is megnyitották a látogatók elôtt.
