Május 3-án, szombaton a Maros Megyei Múzeum görgényszentimrei osztálya mintegy 400 látogatót fogadott a görgényszentimrei Rákóczi–Bornemisza-kastélyban, a Nyitott kapuk napja rendezvényen. A belépôket Karácsony István mûvészettörténész fogadta, aki a kastély rehabilitációs tervén dolgozott az Arhing cég vezetôivel, dr. Szekeres Gerôvel és Jolánnal. Mint ismeretes, az erdészeti iskola 2008-ban költözött ki a kastélyból. Az üresen maradt épületet átvette a megyei múzeum, és egy nagyszabású rehabilitációs tervet készíttetett, amelyet ez alkalommal is ismertettek az érdeklôdôkkel.
Az épület egyik termében, ahol korszerû eszközök segítségével igen érdekes és értékes falfestményeket is feltártak, ismertették a kastélyegyüttes felújítási és hasznosítási tervét, valamint az Identitás és kultúra; Három téma, tizenegy terv; Gondolatok a római limes örökségrôl címû idôszakos kiállítást is megtekinthették a belépôk. Korabeli képek vetítése folyamán a jelenlevôk idôutazást tettek a kastélyban, majd pedig elôrevetítve láthattuk, hogy mit terveznek megvalósítani a sürgôsen javításra szoruló helyiségekben. Ha az elképzelés megvalósul, a megye legkorszerûbb kiállítótermeit rendezik majd be az épületben. Pannók segítségével a kastély történetével is megismerkedtek az érdeklôdôk. A Marosvásárhelyen már bemutatott projektet is ismertették, amelynek az alapanyaga a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipari és Mezôgazdasági Épülettervezési Tanszékének hallgatói és oktatói együttmûködésével tartott négyhetes szovátai felmérô tábor eredményeként állt össze. Elkészítették annak a romnézô kilátónak a tervét, amelyet az erdôlibánfalvi római ôrtorony maradványai mellett helyeznek ki, illetve bemutatták azt a régészeti kutatóközpontról és multifunkcionális kiállítóterekrôl, pavilonokról készített tervet, amelyet Mikházán valósítanának meg már meglévô épületek funkcióváltása révén.
A teremben a múzeum munkatársainak irányításával múzeumpedagógiai tevékenység is folyt. A látogató gyerekek különbözô anyagokból, rajzok alapján a kastély fénykorában viselt ruhákat kellett kifessenek, díszítsenek, illetve a kastélypark növényeibôl lenyomatokat készítettek.
Jelenleg mind az épület, mind a kastélypark eléggé elhanyagolt, bár, mivel iskola mûködött benne, viszonylag jobban megôrzôdött az állaga. A hajdani kápolnához egy torony is épült, s ezt templomként ma is használják a görög katolikusok. Bár itt is, elég barbár módon, a régi, középkori falfestményeket eltakarták. S bár egyelôre az épületegyüttes még nem látványos, annál érdekesebb a parkban az a pavilon, ahol feltételezhetôen Rudolf trónörökös is üldögélt hajdan az Afrika-kutató Teleki Sámuel vendégeként. Gondatlan kezek megsemmisítették egy részét annak a hat fának, amelyeket egykor Ferenc József osztrák-magyar császár feleségének, Sissinek az emlékére ültettek az egyik pad köré. A pad még mindig megvan, de sajnos, az emlékkô felirata már homályos. Bizonytalanság övezi azt – a világháborús hôsöknek emléket állító – követ is, amely szintén a kastélykertben áll. Hogy miként került oda, s tényleg sírt jelez-e, nem lehet tudni. Egykor szép dísze lehetett a parknak a tó is, amelyet bekerítették, hiszen egy hattyú vendége is van. Az udvarról 15-20 perces sétával fel lehet kapaszkodni arra dombra, amelyen egykor a Rákóczi-vár állt. Ma már alig látszanak a falak, a helyenként derékig érô gaz alatt alig kivehetôek az épületek alapjai. Egy boltív beomlott, aminek nyomán egy pince, alagsor sejlik fel, bár egyelôre csak törmeléket látni benne. A domb tetején áll az a kápolna is, amelyet 1887-ben építettek újra, de hogy az eredetit mikor húzták fel, azt nem tudni pontosan.
A kastély épületegyüttesének felújítási terve 9,5 millió euróba kerül, ebben benne van a parkrendezés is, és egy négycsillagos szálloda felépítése. Van pontos mûszaki terv is, ha kerül finanszírozó, ki is lehet írni a pályázatot a kivitelezésre. Hegedûs Csilla, a kulturális minisztérium államtitkára a napokban járt a helyszínen, és elmondta, arra számítanak, hogy a legújabb uniós pályázati kiírásban 30 millió eurót szánnak majd mûemlékvédelemre, és ebbôl meg lehet pályázni a görgényszentimrei kastély felújítását is. Más források egyelôre nincsenek kilátásban.
A nyílt napokon arról gyôztek meg a múzeum munkatársai, hogy fontos lenne minél elôbb rehabilitálni a görgényszentimrei kastélyt és a dendrológiai parkot, mivel a megye egyik igen jelentôs kulturális, történelmi mûemléke, amely a környékbeli nevezetességek mellett (Görgényi- havasok, nárciszmezô, Mocsárerdô, Laposnya stb.) egyik fontos idegenforgalmi célállomás lehet, s ezáltal végre olyan rendeltetést kaphat, amely garantálni tudná a fennmaradását.
A kastélyegyüttes története
A görgényszentimrei Rákóczi–Bornemisza- kastélyegyüttes a település központjában, a Régenbôl Laposnya felé vezetô megyei úttól északra található. A görgényi uradalom az egyik legkiterjedtebb és legjelentôsebb középkori erdélyi királyi birtok volt. A 14–17. században fôképp az erdélyi vajda, a székely ispán vagy a fejedelmi család tulajdonát képezte.
A kastély története I. Rákóczi György (1630–1648) idejére nyúlik vissza, ô építtette, és innen szervezte görgényi vadászatait. 1717-tôl az uradalom a Bornemisza család tulajdonába került. 1726-ban az udvarház földszinti részét már felújították, és javítás alatt állt az emelet is. 1730-ban e felújítások során épült meg az Erdélyben ritkaságnak számító, ellipszis alaprajzú palotakápolna. Az uradalom 1780-as inventáriuma már a jelenleg is álló kapuépületrôl is említést tesz, amely abban az idôben a darabontok és az udvari lelkész lakhelyéül szolgált. 1807-ben a kápolnától nyugatra egy monumentális, kétszintes gabonatároló épült.
Hosszas pereskedés után a kastély és az uradalom visszakerült a kincstár tulajdonába, az 1880-as években Habsburg Rudolf trónörökös számára itt szervezték a híres görgényi vadászatokat. Halála után, 1893-ban alapították az erdészeti szakiskolát, mely az elsô ilyen jellegû képzést biztosító intézmény volt a régióban.
Mivel az évek során az iskola diákjai és tanárai gondozták az arborétumot, Görgényszentimrén található az egyik legjobb állapotban fennmaradt erdélyi kastélypark.
Vajda György – népújság –
