Navigáció: Kezdőlap / Egyéb / 125 éve született Nyirő József

125 éve született Nyirő József

125 évvel ezelőtt, 1889. július 28-án, Székelyzsomboron látta meg a napvilágot Nyirő József neves erdélyi magyar író.

Nyirő művei elsősorban erdélyi témákkal foglalkoznak, kiadásukat a román és magyar kommunista rendszerek betiltották. Nyirőt – akárcsak Wass Albertet – , a román kultúrpolitika több évtizede háborús bűnösnek, antiszemitának nevezi.

Nyirő József erdélyi író, közíró, katolikus pap Székelyzsomboron született 1889-ben. 1928-tól az Erdélyi Helikon vezető munkatársa volt, a Benedek Elek körül tömörülő székely írócsoport egyik tagja. Székelyudvarhelyen épített otthont családjának, 1939-42 között a Keleti Újság felelős szerkesztője volt. 1941-ben – behívott képviselőként – a Magyar Országgyűlés tagja lett és Budapestre költözött. 1942-43-ban a jobboldali Magyar Erő főszerkesztője, 1944-ben a Magyar Ünnep című, szintén jobboldali lap főmunkatársa volt, majd nyugati emigrációba vonult. Egy ideig Németország nyugati megszállási övezetében élt, majd 1950-ben Madridba települt át, ahol a Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársa volt. Madridban hunyt el 1953-ban.

Főbb művei a Jézusfaragó ember (novellák 1924), Az Isten igájában (regény 1926), A Kopjafák (novellák 1933), Uz Bence (regény 1933), Az én népem (regény 1935), A Havasok könyve (novellák 1936), Madéfalvi veszedelem (regény 1939), és a Néma küzdelem (regény 1944) voltak.

Művei publikálását a román és magyar kommunista rendszer betiltotta, az írót a korabeli kultúrpolitika háborús bűnösnek bélyegezte. Az 1989-es fordulat után könyvei újra megjelentek Magyarországon, az Uz Bencét pedig 1992-ben a kolozsvári Dacia Kiadó is kiadta.

Továbbra sem nyugodhat békében a “székely apostol”

Nyirő József hamvait 2012 áprilisában szállították Madridból Budapestre. Az írót május 27-én, pünkösd vasárnapján temették volna újra szülőföldjén a székelyudvarhelyi katolikus temetőben, ám a románok ezt nem engedélyezték.

Hargita megye prefektusa, Augusta Cristina Urzica 2012 májusában közölte, hogy a prefektúra megtámadta az újratemetési engedélyt a közigazgatási bíróságon. A prefektus szerint egy elírás történt, ami miatt nem teremthető jogi kapcsolat a kibocsátott engedély és Nyirő halotti bizonyítványa között. Azt azonban elismerte, hogy a hibát a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője követhette el.

Lukács Csaba, az újratemetés kommunikációs vezetője elmondta: információi szerint egy szám szerepel rosszul a dokumentumban. A szervezők helyesen és a megfelelő adatokkal nyújtották be a kérelmet – hangsúlyozta. A vonatkozó jogi rendelkezés szerint ha a kérelem beadója helyesen tölti ki a dokumentumokat, de a hivatal hibázik, az nem halasztó hatályú – tette hozzá. A román hatóságok ezután hajtóvadászatba kezdtek és autókat, illetve az újratemetést intéző plébániát is ellenőrizték Székelyudvarhelyen, Nyirő József hamvai után kutatva.

Mircea Dusa román miniszter kijelentette azt is, “nem hiszi, hogy a magyar állam tovább feszíti a húrt” Nyirő József újratemetésének ügyében anélkül, hogy a román állam beleegyezésével rendelkezne. Mindebből világosan kiderül: a románok a kákán is csomót keresve próbálták megakadályozni, hogy méltó búcsút vehessünk az írótól.

Május 28-án aztán mégis hazatért “a székely apostol”. Azaz csak majdnem, mivel az egyébként felemelő búcsúztató ceremóniának elmaradt a legfontosabb része: a románok által betiltott újratemetés, melytől a nyomásgyakorlás hatására a szervezők végül elálltak.

Két évvel később, idén májusban úgy tűnt, Nyirőt mégis végső nyugalomra helyezhetik, ám Viorela Bejan, a táblabíróság szóvivője a román Agerpres hírügynökségnek leszögezte: az ítélőtábla elutasította az udvarhelyi önkormányzat jogi képviselőjének az alapfokú ítélet eltörlésére vonatkozó javaslatát, a mostani verdikt pedig végleges és megfellebbezhetetlen.

Székelyudvarhely polgármestere ugyanakkor a város egyes kulturális intézményeinek vezetőivel közösen kiadott nyilatkozatában kijelentette: nincs akadálya annak, hogy Nyirő József hamvait Székelyudvarhelyen eltemessék. A közlemény szerint az Országos Lakosságnyilvántartó és Adatbázis-kezelő Igazgatóság vezetője írásban megerősítette, hogy a polgármesteri hivatalnak nem kell temetkezési engedélyt kiadnia a hamvak eltemetéséhez.

Az író földi maradványait jelenleg meg nem erősített információk szerint Budapesten őrzik, az író halála után 125 évvel még mindig nem nyugodhat békében. Hogy mikor vehetünk tőle méltó búcsút, továbbra is a jövő kérdése; úgy tűnik, a románok mindent megtesznek, hogy megakadályozzák ezt.

A szerző szászrégen.ro

Egy akinek nem tetszik a jelenlegi helyzet.

Hozzászólások lezárva

Az oldal tetejére