Etnikai diszkrimináció áldozata volt Bölöni egy éven át

De ne szaladjunk ennyire előre. A 1982-es selejtezőcsoportban öt csapat harcolt egymással, viszont csak az első kettő juthatott ki a spanyolországi világbajnokságra. A magyarok és a románok mellett Anglia, Svájc és Norvégia is harcolt a továbbjutásért, viszont a nehéz és kiegyenlített csoport ellenére a magyar válogatott már az utolsó forduló előtt bebiztosította csoportelsőségét. A 10 pontos Magyarországot Románia követte 7, valamint Anglia és Svájc 6-6 ponttal. Az RLSZ a Svájc elleni sorsdöntő mérkőzésre – az ezt megelőző két nyeretlen meccs miatt – a játékos-ezdő Mircea Lucescut bízta meg a válogatott irányításával, aki alaposan felforgatta a csapatot. Olyan futballistáknak szavazott bizalmat, mint Rednic, Andone, Klein, és egyebek mellett meggyőzte a Román Kommunista Pártot, hogy engedjék játszani Bölönit. A legutolsó fordulóban Romániának azonban csak egy gól nélküli döntetlenre futotta Svájcban, így a csapat sorsa a magyar válogatott kezébe került: amennyiben Magyarország válogatottja a londoni „kiruccanást” vereség nélkül megúszta volna, úgy „imádott szomszédjával” együtt készülhetett volna a spanyolországi világbajnokságra.

Az angolok azonban legyőzték a magyarokat a Wembleyben, Románia pedig hoppon maradt. Bár sok román futballkedvelő vélhette azt, hogy a magyarok szándékosan adták le az angoloknak a meccset, azért tegyük hozzá: míg Magyarország számára a mérkőzés tét nélküli volt, az angolok „élet-halál harcot” vívtak – továbbá ember, vagyis csapat legyen a talpán, amelyik képes emelt fővel távozni a rettegett Wembleyből. Bölönit pedig végképp nem vádolhatják azzal, hogy nem küzdött eléggé: egy évig „jegeltetett” játékost nem lehet egy csapásra beépíteni egy már „bejáratott” csapatba. Bölöni bár az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb és legelismertebb romániai labdarúgója volt, sohasem rejtette véka alá magyarságát: többször is felhívta a román sajtó figyelmét arra, hogy az ő neve Bölöni, és nem Boloni. Sikeres futballkarrierje nem akadályozta meg abban, hogy elvégezze a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi karát. A sors pikantériára, hogy Románia és Magyarország 2000-ben ismét egy selejtezőcsoportba került, Bölöni pedig ezúttal is a román csapatot gazdagította – ezúttal szövetségi kapitányként. Ekkor már senki sem kételkedett abban, hogy egy profi szak- és futballemberhez hűen mindig a győzelemre törekszik – ezt be is bizonyította, ugyanis a román válogatott mindkét mérkőzésen 2–0-s sikert aratott a magyar csapat felett. Profi és szakszerű mentalitása, határozott, egyenes stílusa, küzdeni akarása és kiemelkedő intelligenciája miatt közismert és közkedvelt személyiség mind a románok, mind a magyarok körében. Talán ezért is javasolták neki többen is két éve, hogy küzdjön meg a marosvásárhelyi polgármesteri székért, azonban, mivel nem állt mögé mindhárom magyar párt, nem vállalta a jelölést.

forrás: Kolozsváros