Száz éve, 1914. július 28-án, egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös és feleségének szarajevói meggyilkolása után üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának, ezzel kitört a négy éven át tartó, Európa térképét újrarajzoló, elsô világháború.
Az európai hatalmak évtizedek óta készültek a nagy erôpróbára, a szarajevói merénylet csak casus belli volt, azaz ürügy a háború kirobbantására. Az okok másutt és egészen mélyen gyökereztek: az imperialista hatalmi rivalizálás, a nacionalizmus, a Habsburg korona alatt egyesített népek önállósodási kísérletei következtében kialakult konfliktusok elkerülhetetlenné tették az összecsapást.
Az osztrák hadüzenet másnapján a Szerbiával szövetséges Oroszország mozgósítást rendelt el, két nappal ez után II. Vilmos német császár jóváhagyta az Oroszországhoz és Franciaországhoz intézett ultimátum szövegét, a német lapok különszámokban tették közzé az „általános hadiállapotot”. A nagy háború résztvevôi – a tengelyhatalmak, a Német Birodalom és az Osztrák- Magyar Monarchia, valamint a velük szembenálló antant, Nagy- Britannia, Franciaország és Oroszország – meg voltak gyôzôdve arról, hogy gyors offenzívával legyôzhetik ellenfeleiket, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok. Nem így történt, a háború hamarosan világméretûvé, négyévnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. II. Vilmos közismert mondásában: „Mire a levelek lehullanak, katonáink hazatérnek!”, 1915-re már senki sem hihetett.
Kevéssel a háború kitörése után a britek megtámadták a német gyarmatokat, a háború ezzel az egész világra kiterjedt. A központi hatalmak oldalán hadba lépett az Oszmán Birodalom, 1915-ben az antant oldalán Olaszország, Oroszország a forradalmak után 1917-ben vált ki. A nyugati fronton állóháború alakult ki, a két fél támadásai megtörtek a szögesdrótok és lövészárkok rendszerén, a „húsdarálóban” katonák milliói vesztették életüket. A korlátlan német tengeralattjáró-háborún felbôszült Egyesült Államok 1917-ben avatkozott be az antant oldalán, s ezzel a háború el is dôlt. Az Európába szállított kétmillió amerikai katonának és a hatalmas mennyiségû hadianyagnak köszönhetôen az antant 1918 tavaszán meg tudta állítani az utolsó nagy német támadást, majd ellentámadásba átmenve döntô fölényre tett szert.
A központi hatalmak 1918 ôszén rákényszerültek a fegyverszünet aláírására. A szétesôben lévô monarchia részérôl az osztrákok és magyarok november 3-án ezt már külön tették meg, a németek 1918. november 11-én írták alá a fegyverszüneti egyezményt a compiegne-i erdôben, egy félretolt vasúti kocsiban.
A háború szomorú egyenlege: a frontokon mintegy 10 millió ember esett el, további 10 millióan haltak meg járványok, fôként az 1918-19-es spanyolnátha miatt és éhezés következtében. Az elsô világháborúban új fegyvereket, harci eszközöket vetettek be: így a tankot és a vegyi fegyvert, tömegesen alkalmaztak már korábban megalkotott fegyvert, mint az aknavetô, géppuska, a kézigránát, a lángszóró, s nagy számban kerültek bevetésre harci repülôgépek és tengeralattjárók is.
A háborúban négy birodalom omlott össze: a német, az osztrák-magyar, az orosz és az oszmán, ezek romjain ugyanakkor Finnországgal, a balti államokkal, Lengyelországgal, Ausztriával, Magyarországgal, Csehszlovákiával és a késôbbi Jugoszláviával kilenc „új” állam jött létre. A háborút követô béke legnagyobb vesztese Magyarország volt, amely elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, s több millió magyar került kisebbségi sorba.
Gyôztes nagyhatalomként zárta a háborút Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország, s Japán is megerôsítette pozícióját Kelet-Ázsiában. A gyôztesek a Párizs- környéki békeszerzôdésekben mit sem törôdtek a wilsoni igazságosság és önrendelkezés meghirdetett elveivel, az általuk diktált „béke” nem teremtett sem igazságosabb, sem biztonságosabb világrendet, így egyenes út vezetett a két évtizeddel késôbb kitört újabb világégéshez.
Világszerte vasárnap, az évforduló elôtt egy nappal neves trombitások elôadásában hangzott el a híres katonai takarodó, az Il Silenzió, Magyarországon 9.30-kor. Az olasz miniszterelnökség kezdeményezésének szervezôi Magyarországról a fiatal dzsessztrombitást, Koós- Hutás Áront kérték fel, aki a budai Vár Savoyai teraszán adta elô a mûvet (fotó). Ugyanekkor többek között Nagy-Britanniában, Portugáliában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és az Egyesült Államokban hangzott fel a dal az elesettek emléke elôtti tisztelgésként.
Hétfôn a veszprémi Szent Imre templomban ökumenikus imádsággal egybekötött megemlékezést tartott a Veszprémi Érsekség, a Boldog Gizella Fôegyházmegyei Gyûjtemény és a Keresztény Katonák Szövetsége. Ugyancsak hétfôn a budai várban lévô Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartotta megemlékezését a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Posta Zrt. Bemutatták az I. világháborús tüzérségi lövedékek a gyôri Magyar Ágyúgyár lôterérôl címû kiállítást, és ünnepélyesen forgalomba bocsátották a Magyar Posta elsô világháborús emlékbélyegét
Fegyverek közt hallgatnak a múzsák címmel tartották az elsô világháborús állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvényét hétfô este, a Magyar Állami Operaházban. Az esten – amelyen arról is megemlékeztek, hogy a világháború kitörése miatt 1914 szeptembere és 1915 márciusa között bezárták az Operát – Gabriel Fauré Requiem és Gustav Mahler Dal a Földrôl címû mûve mellett részletek hangzottak el Babits Mihály, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula és Szép Ernô alkotásaiból, Papp János honvéd naplójából, valamint Teleki Béla és Tóbiás Ernô honvédek levelébôl.
Hende Csaba honvédelmi miniszter korábbi tájékoztatása szerint az elsô világháború centenáriuma alkalmából nagyszabású megemlékezéseket rendeznek. Az évforduló alkalmából ismét összeállítják a világháború veszteséglistáját, ezt a nyilvántartást ugyanis az 1950-es években elégették. Egy vonatkiállítást is szeretnének létrehozni, ez 2016-ban a keleti, 2017-ben pedig a nyugati hadszínterekre jutna el. A kormány 2013. január 1-jével hozta létre a tárcaközi Elsô világháborús centenáriumi emlékbizottságot, amelynek feladata a magyarországi megemlékezések koncepciójának és az elsô világháborút, a kapcsolódó történelmi eseményeket felidézô, a hôsöknek és áldozatoknak emléket állító, 2014-tôl 2020-ig tartó programsorozat részletes tervének kidolgozása. A Magyar Tudományos Akadémiával is együttmûködô plénum szakmai vezetôje Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet fôigazgatója. A kormány pályázati úton félmilliárd forintot fordít az évfordulóval kapcsolatos megemlékezésekre.
Száz évvel ezelôtt július 28-án üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának, miután egy hónappal korábban egy szerb diák, Gavrilo Princip merényletben megölte a Szarajevóba látogató trónörököst, Ferenc Ferdinándot és feleségét. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, amely a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást okozott, és egy olyan békerendszerrel zárult le, amely magában hordozta a következô világháború csíráját.
