Jégkorongban is volt aranycsapatunk

Hajdanán Marosvásárhelyen a jégkorong is az or­szá­gos élvonalhoz tartozott, mi sem bizonyítja ezt jobban mint, hogy a helyi Locomotiva–RATA együttese 1950-ben és 1951-ben országos bajnoki címet szerzett. A következőkben a jégkorong kezdeteiről és a kétszeres országos bajnok együttesről tudhatnak meg több érdekességet.
Mikor kezdődött a jégkorongozás Marosvásárhelyen?
A jégkorongot a Csíksze­redából a marosvásárhelyi Kereskedelmi Líceumba került Eugen Telea diák honosította meg, de szer­vezett formában először 1935-ben játszottak a Li­getben, az egykori „Gödörben” (a mai sportcsarnok helyén), ahol jégpályát léte­sítettek. Mindezt Aurel Rațiu könyvéből is tudhat­juk, amelyet a helyi sport történetéről jelentetett meg 1997-ben.
Hajdanán kemény telek voltak, így novembertől már­­ciusig hokizhattak, mind­amellett, hogy nem voltak kötelező edzések: aki tudott, az eljött délután, vagy amikor ideje volt erre.
A korabeli szokásnak megfelelően és elfoglaltság hiányában a nyári sportágak megszállottjai télen kor­csolyát húztak a lá­bukra, s jégkorongoztak, így rövid időn belül ügyes hokisokká formálódtak.
1936-ban már két helyi csapat vesz részt az Országos Ligában (Mureșul és MSE) és 1938-ban, illetve 1940-ben a tabella bronz­érmes helyezéseit szerzik meg, két vállra fektetve a nagynevű csíkszeredaiakat és gyergyóiakat is.
A jégkorongozók más sportágakban is remekeltek
A negyvenes évek második felében, a legtöbb sportágban Maros­vásár­hely­től tanultak a bukaresti sportolók. Nem csoda, hisz a legtöbb remek sportember több sportágban is jelest alakított, sőt válogatott szinten is űzték: Fülöp György (úszás, vízilabda, kosárlabda), Publik Antal (labdarúgás és jégkorong), Naşca Petru – Pepi, Deák Gyula (úszás és vízilabda) stb. – mondta el a minap lapunknak Zajzon Pál egy­kori kosárlabdázó, labdarúgó.
Az Incze-testvérek (I. Gabi, II. László – Paci, III. Tuka – labdarúgás és jégkorong) messze a legjobbak voltak abban az időben Romániában, olyan fölénnyel vezették a jégkorongbajnokság találatszerző listáját, hogy a többiek meg sem tudták őket közelíteni.
Mikor volt a vásárhelyi jégkorong aranykora?
1950-ben végre Maros­vásárhelyre került a baj­noki cím. 1950. január 10–18-a között megtartott brassói döntőt a maros­vásárhelyi RATA nyerte meg, miután 15-0-ra győzte le a segesvári CFR-t, 6-1-re a ploiești Petrolult, majd az elődöntőben 3-3-ra játszott a csíkszeredai IPEIL ellen, majd 5-1-re verte a brassói Steagul Roșut, így országos bajnok lett.
1951-ben a január 10–14-e között a Csíkszere­dá­ban megrendezett országos bajnokságon a nyolc részt­vevő közül a Locomotiva–RATA diadalmas­ko­dott: 16-0-ra verte a galați-i Loco­motivát, majd 6-1-re a bukaresti Partizanult, aztán a döntőben 4-2 arány­ban hengerelte le a csíksze­redai IPEIL együtte­sét, így újra országos baj­nok lett.
Kik voltak az akkori aranycsapat tagjai?
A következő játékosokat ezres ünneplő tömeg várta haza a nagyállomáson 1950-ben: dr. Bíró József, Kulcsár Ernő, Togănel Teofil, Incze II. László (Paci), dr. Fenke I. Ferenc, Incze III. József (Tuka), Kocsis Béla, Fábián, Szabó és Bíró Sándor. Incze I. Gabit a döntőn eltiltás miatt nem vehetett részt.
1951-ben a Locomotiva előnevet is felvevő RATA keretében Mártonfi, Ritz, Kerekes István, Magos Andor és Nagy „Pocó” Gábor is helyet kapott.
1951-ben a válogatott­ban helyet kapott Incze I. és II., dr. Bíró és dr. Fenke ontották a gólokat, 1952-ben pedig egy gólon múlott a bajnoki cím.
Miért nem lettek sportmesterek az aranygeneráció tagjai?
A háború után 1945-ben beneveztek a Román Kupa mérkőzés-sorozatába, amit 1946 január 5–7-e között megnyertek Csíkszere­dá­ban, de az 1948-ban Ma­ros­­vásárhelyen megszer­ve­zett bajnokságot el­veszí­tették, másodikok lettek. 1948-ban Prágában volt a világbajnokság, ahol a román válogatottban a két Incze testvér, Paci és Gabi szerepelt, akik az A osztályos labdarúgó bajnokságban is kiválóan szerepeltek. 1950-ben, már a szakszervezeti pénzzel is támogatott RATA csapatával, Brassóban nyertek bajnokságot, 1951-ben is elsők lettek a Locomotiva–RATÁ-val. Akkor az volt a szabályzat, hogy ha egymás után három bajnokságot nyernek, akkor sport­mesteri címben részesülnek, de harmadszorra ez nem sikerült, így nem jött össze a cím megszerzése. Az „aranycsapat” végül 1954 után, pénzhiány miatt meg­szűnt.
Mi történt ezután a játékosokkal?
Incze I., Incze II., Incze III., Togănel és dr. Bíró Jó­zsef Csíkszeredába, Biró Sándor a bukaresti Dina­móhoz, majd Incze III. Csíkszeredából a CCA-hoz, a későbbi Steaua elődjéhez került. Később Incze Paci hokiedző lett a helyi Dinamónál. Marosvásárhelyen megalakult a Spartac (a Locomotiva–RATA utód­ja), majd a Constructorul csa­pata, amelyekben, ha nem is a régi színvonalon, de tovább folytatódott a jégkorongozás, viszont a jó eredmények elmaradtak.
Mi volt a titka a csapatnak?
Elsősorban a kiváló összjáték. Az Incze test­vé­reknek erős kezük volt, hiszen apjuk pékségében dolgoztak, ahol a munka kiformálta, edzette a csuklót, a kart. Gabi mindig rávitte a korongot az ellenfélre, emellett elszántan táma­dott és nagyon technikás hokis volt. Paci volt az ész, ő gondolta ki a taktikát, de sokszor egyéni bravúrokat is végrehajtott, ami nem egy esetben góllal vég­ző­dött. Tuka kiválóan kor­cso­­lyázott, távolról pre­cízen lőtt, de főleg a vé­de­lemben jeleskedett. Az a tény, hogy a jégkorongot barátokként kezdték és folytatták sokáig, olyan összhangot teremtett az együttesben, hogy azt öröm volt látni.
Külön köszönet a fény­képekért a csíkszeredai születésű, de marosvá­sár­helyen élő 76 éves dr. Biró Antal (Toni) hétszeres or­szá­gos bajnok és válogatott jégkorongozónak.

Czimbalmos Ferenc-Attila
Központ.ro

About szászrégen.ro

Egy akinek nem tetszik a jelenlegi helyzet.

Check Also

A nyárádtőiek kihagyott gólhelyzetei megbosszulták magukat.

Harminchat év szünet után rendeztek újra 2. ligás mérkőzést Szászrégenben, azonban nem a helybeli Avântul, …