A boricajárás régen, a XIX. század első feléig a barcasági magyarok farsangi mulatságának a része volt – vízkeresztkor, azaz január 6-án járták, s ez a nap valóságos ünnepként, egyfajta körmenetként volt számon tartva, mivel a kitűzött napon a falu minden nemű és korú lakója kisereglett az utcákra, így várták a boricás sereg érkezését.
borica a hétfalusi csángóink jellegzetes tánca. A téli napforduló rítusaihoz tartozó legénytánc. Aprószentek napján (december 28-án) járják, de a farsangba is áthúzódó népszokás.
A táncosok színes szalagokat és zajkeltő eszközöket – csörgőket, sarkantyúkat – viselnek. Kezükben csákányt, vagy lapockát tartanak.
A táncosokat négy álarcos „kuka” kíséri, melyeknek kelléke a derékra erősített kolomp, fakard és a kézben tartott korbács. Vonuláskor a csoport élén haladó „tebetartó” viszi a tebét, amely egy fenyőfa levágott hegye aranyozott gyümölcsökkel díszítve.
A vezér és az első legény vezetésével mennek udvarról udvarra. Pantomimikus játékukban megjelenik a jelképes meghalás és életre fújás.
Patrióta Európa Mozgalom
