Navigáció: Kezdőlap / Városi hírek / A sas visszatér. Könyvbemutató a szászrégeni DIO Házban

A sas visszatér. Könyvbemutató a szászrégeni DIO Házban

Február 20-án – az anyanyelv nemzetközi napjának előestéjén – zsúfolásig megtelt a szászrégeni DIO Ház kiállítóterme. A Kemény János Művelődési Társaság szervezésében Székely Ferenc újabb interjúkötetét ismerhette meg a kultúrát kedvelő szászrégeni közönség. A sas visszatér című kötet 2018-ban, Százhalombattán, az Üveghegy Kiadó gondozásában jelent meg, s olyan jeles személyiségek szólalnak meg benne, mint Baricz Lajos költő, plébános, Beder Tibor világutazó, Mikes-kutató, Böjte Lídia magyartanár, közösségszervező, Ferencz Imre költő, szerkesztő, Fülöp Kálmán költő, Garda Dezső történész, szociográfus, Koszta Gabriella színművész, műfordító, Kozma Mária író, könyvszerkesztő, Molnos Ferenc költő, festőművész és Sz. Kovács Géza képzőművész. 

Miért A sas visszatér?

A jelenlevőket a társaság elnöke, Böjte Lídia köszöntötte, majd bemutatta a vendégeket: Székely Ferencet, a könyv szerzőjét, Baricz Lajost, Molnos Ferencet és Székely Szabó Zoltán színművészt.

– Miért ez a cím: A sas visszatér? – tette fel a kérdést Böjte Lídia a szerzőnek.

– Akit szeretünk, azt néha elengedjük magunk mellől, éppen úgy, mint a kalitkába zárt sast. Ha kinyitjuk a kalitka ajtaját, a sas kijön belőle, felszáll a magasba, de néhány kör után visszatér a gazdájához. Most a sas tíz személyiséget vett a szárnyaira, és visszahozta közénk – válaszolt a szerző.

Élete a Sóvidékhez kötődik

A könyvben szereplő riportalanyok közül elsőként Molnos Ferenc kapott szót. Élete a Sóvidékhez kötődik, hiszen Korondon született, és Szovátán él. Elmondta, hogy már járt Szászrégenben katonakorában, később pedig Haltrich Sárika magyartanárnő, majd Márton Árpád grafikus vendégeként is. Költő, festő, a Sóvidék Televízió munkatársa, a Szovátai Hírmondó című önkormányzati lap főszerkesztője. Volt parlamentiiroda-vezető, önkormányzati képviselő, alpolgármester is, de dolgozott esztergályosként és segédmunkásként is.

– Többre tartom azt, aki a közösségért feladatokat vállal és cselekszik – ha olykor téved is –, mint aki csupán a maga boldogulását keresi – vallja Molnos Ferenc.

Legyen pénzed, fiam, de ne költsd el!

Baricz Lajos plébános, költő – néhány verse által – a tőle megszokott humorral és egyszerűséggel tárta elénk életpályáját. De ki ne ismerné Baricz Lajost a Népújság hasábjairól, többtucatnyi megjelent verseskötete és számos Kolping-tevékenysége révén.

– Gyergyószentmiklóson születtem, de Borzont a szülőfalum – vallja. – Hatodikos voltam, amikor édesapám meghalt. Ekkor érintett meg az Úr annyira, hogy akkori pébánosomnak elmondtam: „Én úgy érzem, meghívott az Úr, csak az a baj, hogy nem tudok énekelni!”

Harminckét verseskötet, három elbeszélés, három publikáció, négy helytörténet, egy verseskötet-fordítás románból, egy pedig románra, két antológia volt eddigi „termése”, de tervben van több verseskötet, mesék, egyházi viccek, szonettek kiadása is.

– Édesanyámtól azt tanultam: – Legyen pénzed, fiam, de ne költsd el! Azóta mindig volt pénzem, nem sok, annyi, amennyire szükségem volt. Nos, a lényegre térve: a mindenható Istenen kívül senkinek nem vagyok lekötelezve egyetlen fityinggel sem a könyvkiadásért. Ha mégis valaki valamivel segített volna, hálásan köszönöm.

Számomra Zágon a haza

A könyvben szereplő és jelen levő riportalanyok közül az est házigazdája, Böjte Lídia magyartanár szólalt fel.

– Sokszor kérdezték tőlem, hogy zágoninak vagy szászrégeninek érzem-e magam. Be kell vallanom, hogy nem tudtam „igazi” szászrégeni lenni, mert mindig hazavágyódtam. A haza számomra a gyermekkor, a gyermekkor pedig Zágon. Három tényező befolyásolta az életemet. Az első szülőfalum, Zágon. Itt találkoztam a tatárdúlás nyomaival, a 48-as forradalom emlékével és Mikes Kelemen szellemével. Mindig büszke voltam arra, hogy zágoni vagyok. A második hatás életemre a Székely Mikó Kollégium. Szívesen emlékszem Péter Albert orosz szakos tanárra, aki tekintélyt paroncsoló, jó pedagógus volt, és neki köszönhetem, hogy orosz mellékszakot választottam az egyetemen. Könczei tanárnő volt az, aki nagyon megszerettette velem az irodalmat és az olvasást. Tőle tanultam meg, hogy a diákot fel kell készíteni az életre, és meg kell tanítani neki a magyar kultúrát. A harmadik hatás a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetem és annak tanári kara volt.

Böjte Lídia 1976-ban került Szászrégenbe, 1977-ben bekapcsolódott a Kemény János Irodalmi Kör tevékenységébe. A kör vezetőjének halála után, 1990-ben dr. Török Bélával megalapították a Kemény János Művelődési Társaságot, melynek 1991-től az elnöke.

– A mai est megfelelő alkalom arra, hogy emlékezzünk azokra, akik az évek során a kört és később a KJMT-t támogatták: Haltrich Sára magyartanárnő, Géczi Anna, Darvas Ignác tanár, dr. Török Béla, Tamás Ibolya. Ami engem illet, addig teszem a dolgom, amíg igénylik a szászrégeni magyarok, s amíg van érdeklődés az igazi kulturális értékek iránt – zárta gondolatait a tanárnő.

Tegye szerdára

A könyvbemutatón Székely Szabó Zoltán színművész Molnos Ferenctől olvasott fel, majd röviden bemutatta Székely Ferenc Tegye szerdára című, humoros történeteket és irodalmi anekdotákat tartalmazó kötetét, ízelítőt nyújtva a 126 „humoros pasztillából” – ahogy a színművész nevezte azokat.

A rendezvény zárásaként Böjte Lídia megköszönte Demeter József ny. lelkipásztornak és feleségének mint házigazdáknak a vendéglátást. Köszönetet mondott Kilyén Ilka színművésznőnek is, aki mindig igennel válaszol a KJMT meghívására.

Népújság

A szerző szászrégen.ro

Egy akinek nem tetszik a jelenlegi helyzet.

Szólj hozzá

E-mail címed nem közöljük nyilvánosan.A kötelező mezőket * jelöli *

*

Az oldal tetejére