Nemrég közzétette a marosvásárhelyi regionális vízszolgáltató, az Aquaserv Rt., hogy benyújtották az Európai Projektek és Beruházások Minisztériumához azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amelynek alapján – uniós támogatással – újabb ivóvíz- és csatornarendszer fejlesztési beruházást valósítanak meg.
A beruházás értéke kb. 170 millió euró, aminek köszönhetően 140 településen kiépül a hálózat, több fővezetéket is lefektethetnek a rendszert működtető felszerelésekkel, berendezésekkel együtt, ami összesen 750 km vezetéket jelent, és közel 40.000 fogyasztót csatlakoztatnak a vezetékes ivóvízhálózathoz és a lefolyórendszerhez.
Ezen belül több tíz klórozóállomást, szivattyúházat és ivóvíztartályt is építenek majd. A tervről Takács Elek közgazdásszal, az Aquaserv Rt. gazdasági igazgatójával beszélgettünk.
– Folyamatos építkezésnek köszönhetően az Aquaserv Rt. számos külföldi támogatású beruházást valósíthatott meg, amelyekről évek óta beszámolunk. Elég, ha a marosvásárhelyi ivóvíztelep vagy a szennyvíztisztító állomás korszerűsítését említjük, ugyanakkor, amióta regionálissá vált a szolgálató, ha nem is megfelelő ütemben, de fejlődik, megújul a megyei hálózat is. Miként illeszkedik be a szóban forgó projekt ebbe a folyamatba?
– Az Aquaserv Rt. – mint megyei ivóvíz- és csatornarendszert üzemeltető vállalat – a rendszerváltást követően, már az 1990-es évektől folyamatosan készített és nyert nemzetközi finanszírozású pályázatokat. Két évtizedig kizárólag a városi rendszert fejlesztette. 2007-ben az Aquaserv átvette a szolgáltatást a megye több városában, majd 2008-ban a korábbi megyei szolgáltatótól, a SURM-tól a vidéket is. 2010-ben indult az a nagyszabású, új környezetvédelmi (POS Mediu 2007-2013) EU-s projekt, amelynek alapján a tízezernél több lakosú települések infrastruktúráját fejleszthettük az EU-s szabványoknak megfelelően. Ezt a projektet 2015-ig le kellett volna zárni, azonban különböző okok miatt a határidőket kitoltuk, és reméljük, hogy 2022-ben sikerül lezárnunk. Ebbe a tervbe stratégiai beruházásként bekerült és megvalósult a mezőségi fővezeték cseréje (Mezőszabad és Mezősármás között), megépült a Mezőbánd felé irányuló és Mezőpanitot is ellátó, illetve a nyárádmenti fővezeték is. Az EU 2014–2020-as finanszírozási ciklusában lehetőség nyílik a 2000–10.000 lakosú települések infrastruktúrájának fejlesztésére is.
– Milyen fázisban van a legújabb pályázat?
– Gyakorlatilag benyújtottuk a műszaki, gazdasági dokumentációt az Európai Projektek és Beruházások Minisztériumához. Itt a szakértők átvizsgálják, majd továbbküldik az Európai Bizottság szakhatóságához. Mindkét helyről újabb adatokat, pontosításokat kérhetnek, illetve kérdéseket tehetnek fel. Miután ezeket tisztázzuk, a véglegesített pályázatot előterjeszthetjük a finanszírozásra, majd a döntést követően foghatunk hozzá a kivitelezéshez. Azt tudni kell, hogy igen szigorú szabályok mentén lehet elkészíteni az ilyen nagyszabású pályázatokat. Az alapos gazdasági, műszaki előtanulmányok elemzik ezek hatékonyságát. Például azt is előírják, hogy a települések milyen távolságra kell legyenek egymástól azért, hogy részei lehessenek a finanszírozásnak, vagy mekkora lehet az egy főre eső beruházás értéke. A tervezési folyamat 2019 szeptemberében indult, az előtanulmányt az idén februárban véglegesítettük. Időközben adatokat gyűjtöttünk és írtunk össze, majdnem minden településen terepszemlét tartottunk, opcióanalíziseket végeztünk, hiszen nem mindegy, hogy milyen terepen végezzük el a munkát, hány főszolgáltatói (gáz, villany) hálózatot kell kikerülni, mennyi utat, vasutat és egyéb akadályt kell kikerülni, és még azt is figyelembe vettük, hogy adott esetben Natura 2000-es természetvédelmi területen kell haladni, ugyanakkor be kell tartani a műemlékvédelmi szabályokat is. Az egyik elv az volt, hogy amennyiben lehet, a meglévő hálózatokhoz kell csatlakoztatni az újat, ezért került be annyi szivattyúház, bekötés, átemelő állomás és egyéb olyan berendezés, amely segíti majd az ivóvíz- és szennyvízszállítást. Kilátásba helyeztük egyes meglévő víztelepek bővítését is. Például a Görgény völgyében levő településeket arra a fővezetékre csatoljuk, amely a szennyvizet a szászrégeni telepre szállítja. Panit zónájából a szennyvizet a marosvásárhelyi telepre szállítjuk. Marosvásárhelyről látjuk el ivóvízzel Nagyernyét, Mezőpanit községet. Teljesen új elosztórendszerek épülnek ki a Nyárádmente falvaiban, új fővezeték és elosztórendszerek lesznek a Kis-Küküllő mentén Dicsőszentmárton és Gyulakuta között, Marosludastól Mezőgerebenes, Mezősály irányába, és lesz egy vonal Segesvár–Dános felé is. A terv keretében kiépülnek az elosztóhálózatok is a településeken, ami azt jelenti, hogy az ivóvizet bevezetjük a házak előtti aknáig, és a mérőműszereket is felszereljük a fogyasztóknak. Például a Nyárádmentén kilenc községben (49 falu) 195 km hálózat épül ki.
– Mennyibe kerül a beruházás, és hogyan oszlanak meg a költségek?
– A projekt összértéke 170 millió euró, ebből az Aquasev Rt. önrésze 6%, az önkormányzatok hozzájárulása 1,86%. A községek közötti szállítóvezetékek önkormányzati hozzájárulását a megyei tanács állja, ami szintén elenyésző. A lakosok nem kell fizessenek, csak az aknától a házig vezető, saját hálózatuk kiépítéséért. Ha a közművesítésnek köszönhetően megváltozik a település rangsorolása, és más adósávba kerülnek az ingatlanok, ez helyi önkormányzat dolga. Azt tudni kell, hogy egy olyan településen, ahol van vezetékes ivóvíz és csatornarendszer, magyarán közművesítés, ott értékesebbek lesznek az ingatlanok, jönnek a beruházók, szóval mind a magánszemélyek, mind a közösség számára fontos az ivóvíz- és csatornahálózati beruházás. Hogy mennyi lesz a szolgáltatás ára? Arról jelenleg korai beszélni. Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy az eddig üzembe helyezettekhez hasonló. Ami még ennél is fontosabb, hogy a Mezőségen jelenleg kevés az ivóvízkészlet, és több községben a talaj szennyezettsége miatt rossz a kútvizek minősége. Ez a beruházás ezeket a gondokat is rendezi.
– Változhat-e az elbírálás során a beruházás értéke?
– Igen, de nem sokat. Figyelembe kellett vennünk a költségvetéskor, hogy 1250 eurós beruházásra számíthatunk (a szolgáltatásban részt vevő potenciális lakosonként) az ivóvízhálózat és 2500 euróra fejenként a csatornahálózat-fejlesztésre. Ezekbe a költségekbe „bele kellett férni”. Persze a terepviszonyoknak megfelelően módosulhatnak a műszaki megoldások, hiszen engedélyeket kell kérni az úthálózat-kezelőtől, az erdőtulajdonosoktól, a vasúttól, a műemlékvédő hivataltól, és ezeknek függvényében lehet, hogy hosszabb lesz valamivel a betervezett hálózat, de ez nem módosíthatja nagyon a költségeket. Ezek mind tisztázódnak a pályázat ellenőrzése alatt, és amikor a döntés megszületik, akkor a végleges értéket is tudjuk.
– Mi a következő lépés?
– Várhatóan, tapasztalataink szerint, a jövő év közepéig elhúzódik a finanszírozási szerződés aláírása. Akkor válik biztosra, hogy mennyi pénz áll a rendelkezésünkre, és csak ezt követően lehet meghirdetni a versenytárgyalásokat a kivitelezők kiválasztására. A kivitelezési határidő öt–tíz év. Ez függ az építőcégektől, miként jelentkeznek a versenytárgyalásra stb. A jelenlegi projektünket is 2011-ben indítottuk el, és remélem, hogy 2022-ben lezárjuk. Akár 2030-ig is eltarthat, ameddig ezeket a munkálatokat befejezzük, és a projektet lezárhatjuk. Gond van az építőcégekkel; Temesváron is nehezen kaptak kivitelezőket, Kolozsváron is többször újralicitáltak.
– Van-e prioritási lista, aminek alapján eldöntik, hogy hol kezdik el a munkálatokat?
– Azon igyekszünk, hogy minél több munkafrontot nyissunk meg. Ahogy a konzulenscég elkészül a feladatfüzetekkel, meghirdetjük a licitet. Két fő elsődlegességet kijelöltünk. Az egyik a Marosludas–Mezőméhes–Mezősály irányába tartó fővonal és elosztórendszer, hiszen ott nincs ivóvízforrás, utána pedig a nyárádmenti hálózatbővítés. Ott megvan már a fővezeték, és csak a fogyasztókat kell bekötnünk, minden feltétel adott, hogy teljes gőzzel hozzálássunk a munkához.
– Hogyan fog működni a szolgáltatás?
– Ezt is elképzeltük. Gyakorlatilag 750 km-rel bővül a hálózatunk, ami megduplázza azt, amink van. A fogyasztókat illetően csupán a jelenlegi egyharmadával lesz több, ami 40.000 potenciális lakost jelent. Valószínű, hogy a dicsőszentmártonihoz hasonló alegységeket kell létrehoznunk, amely biztosítja a működtetést, karbantartást az adott kistérségekben, de erről még korai beszélni. A pályázatban finanszírozzák az automatizált rendszerek távfelügyeleti rendszerének kialakítását is, ettől is függ, hogy ha elkészül a hálózat, akkor milyen belső strukturális, személyzeti átalakítást kell végezzünk. Ugyanakkor szintén a pályázat biztosít arra is lehetőséget, hogy a karbantartáshoz szükséges gépeket, eszközöket, járműveket is vásároljunk, és természetesen a fogyasztásmérőket is megvegyük, így „kulcsrakész”, EU-szabványoknak megfelelő rendszert adhatunk át a fogyasztóknak.
Vajda György
Népújság
