Június 6-án, csütörtökön megnyitották a szászrégeni nagypiaci vásárcsarnokot. Az épületet a város hagyományos piacterére húzták fel, amely évtizedek óta elhanyagoltan állt. Az első tárgyalások az átalakításról 2015-ben kezdődtek, 2018-ig készült el a terv a szükséges dokumentációval együtt. A projekt megvalósítását az Országos Beruházási Alap (CNI) támogatta. Az akkori tervek szerint az 1,5 millió eurós beruházással felvállalták az EU előírásainak megfelelő zárt csarnok felépítését, ahova a zöldség- és gyümölcsárusoknak szánt asztalok mellett elkülönített helyiségeket rendeztek be sajtfélék, húsok értékesítésére. Kilenc év után nyithatta meg végre kapuit a környék legkorszerűbb piaccsarnoka.
A projekt nem tartalmazta a csarnok környékének az elrendezését, amit a hivatalnak saját beruházásként kellett felvállalnia. Ez a csarnok közművesítését, az utca újraaszfaltozását, parkolóhelyek kialakítását jelentette. 2017-ben arról írtunk, hogy a kiírásnak megfelelően a munkálatokat fél év alatt befejezik, mégis közel egy évtizedet tartottak. A késést az okozta, hogy 2018-ban egy olyan cég nyerte el a kivitelezést, amely mintegy 100.000 euróval alullicitálta az értéket, arra számítva, hogy amennyiben hozzáfognak a munkához és elfogy a pénz, kiegészítést
kérnek a minisztériumtól. Elég hosszú folyamat volt, míg ezzel a módszerrel folytathatták a munkát. Ellenkező esetben még jobban elhúzódott volna a kivitelezés, ugyanis a szerződést csak jogi úton lehet felbontani, majd ezt követően – a jogos határidőket betartva – újabb versenytárgyalást hirdetni. Márk Endre polgármesternek és Cseke Attila miniszternek köszönhetően sikerült folyósítani a kivitelezőnek a munkálatok folytatásához és befejezéséhez szükséges pénzt. Mindemellett a kültelek rendbetétele a polgármesteri hivatalra hárult, ez külön tervezési, kivitelezési eljárást igényelt. Szerencsére ezt az eljárást a csarnok építésével párhuzamosan lehetett folytatni. Tekintettel arra, hogy Szászrégenben hagyományosan ezen a téren tartják a csütörtöki vegyes piacot és a szombati bolhapiacot, az önkormányzat úgy döntött, hogy a térről kiszorult kereskedőknek a csarnok körüli utcákban adnak időszakos engedélyt a vásártartásra. Mi több, a csarnok felújításával, illetve a kültéri elrendezésével azt is biztosították, hogy minden kereskedő külön villanyórával ellátott vezetékre csatlakozhat, így fogyasztását is törlesztheti, és nem kell improvizált megoldást keresnie. Nyilván a területbérletet továbbra is fizetik a polgármesteri hivatalnak.
A csarnokot az idén januárban vették vissza az Országos Beruházási Alaptól. (Sz.m.: A pályázati feltételeknek megfelelően az önkormányzat tulajdonában levő területet az építkezés idejére át kellett adni a CNI-nek, majd a munkálatok befejezésével az új létesítményt át kell vegye a haszonélvező önkormányzat.) Azért nem nyithatták meg korábban, mert mindamellett, hogy a csarnok építését (tervét) minden intézmény engedélyezte, a munkálatok befejezése és átvétele után, a működési engedély kiváltása előtt újra kellett engedélyeztetni a létesítményt. Ezzel egy időben a hivatal is kiegészítette a szerkezeti felépítését, hiszen a csarnokot működtető személyzetet is alkalmazni kellett, ami szintén elég hosszú, bürokratikus eljárás. A csarnok megépítése mintegy 8,5 millió lejbe került, a környéke elrendezésére 400.000 lejt költött a polgármesteri hivatal.
A csarnokban kizárólag mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket lehet árulni. A tej- és hústermékek forgalmazására külön kialakított helyiségek mellett 250 asztalt bocsátottak az árusok rendelkezésére. Nyitáskor mintegy 50 asztalt foglaltak el. Azoknak az árusoknak, kereskedőknek, akik asztalt foglalnának, a polgármesteri hivatal közönségtájékoztató irodájába kell benyújtaniuk kérvényeiket a termelői és/vagy viszonteladói engedély mellett. Amennyiben elfogadják a kérést, továbbítják azt a piacigazgatósághoz, ahonnan lejut a piaccsarnokba. Az árusok a szerződéskötést követően foglalhatják el az asztalt. A polgármesteri hivatal illetékesei arra számítanak, hogy a kicsi piacról is „átigazolnak” a kereskedők, hiszen ott – bár vannak fedett kőasztalok –, szabadtéren árulnak, ahol ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, arról nem is beszélve, hogy az új csarnokban az élelmiszer-biztonsági és higiéniai feltételek jobbak. A kicsi piac felújítása nagyon sok pénzbe kerülne, ezért itt nem szándékszik fejleszteni az önkormányzat, helyette azt ajánlja, hogy vegyék birtokba a kereskedők az új létesítményben levő asztalokat. Amennyiben megfelelnek a feltételeknek, és elfogadják a csarnok működtetési szabályzatát, természetesen máshonnan is jöhetnek árusok. Nyitáskor több besztercei tejfeldolgozó kínálta portékáit. A polgármesteri hivatalnak nem titkolt szándéka, hogy a csarnokkal a környékbeli gazdák számára szeretne elsősorban lehetőséget teremteni portékáik értékesítésére. De azt sem zárják ki, hogy egy nagybani kereskedő is megjelenik, akin keresztül több asztalt is bérbe adhatnak. Az a jó, hogy az őstermelőket és a viszonteladókat külön kijelölt szektorokba helyezték, így eszerint is válogathatnak majd a termékek közül a vásárlók.
A csarnok munkanapokon és szombaton 6.30 és 21 óra között tart nyitva, vasárnap 7 és 14 óra között várja a vásárlókat és – amint korábban említettük – az árusokat is, akik valóban a környék legkorszerűbb piaccsarnokában kínálhatják megvételre termékeiket.
Népújság
