Navigáció: Kezdőlap / Megyei hírek / Be kell fejezni a ratosnyai gátat!

Be kell fejezni a ratosnyai gátat!

Lehet egyeztetni a gazdasági és a környezetvédelmi érdekeket

November 2-i lapszámunkban írtunk arról, hogy Dumitriţa Gliga, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei képviselője nyilvánosságra hozta: az Alkotmánybíróság végleg elutasította azt a beadványt, amire válaszként, környezetvédelmi szempontokra hivatkozva, felfüggesztették a ratosnyai vízgyűjtő gát építkezési munkálatainak befejezését. A képviselőnő hivatkozott a 2022/175-ös kormányrendeletre, amely – kilenc más hasonló energetikai létesítménnyel együtt – a ratosnyai gátat is fontos közérdekű objektumnak (obiectiv de interes public major) nyilvánította, ezért a legutóbbi alkotmánybírósági döntés alapján szerinte nincs szükség környezetvédelmi engedélyre ahhoz, hogy elkezdjék a munkálatokat.

Megkérdeztük Cristina Puit, a Maros Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség ideiglenes főfelügyelőjét, aki azt nyilatkozta, hogy valóban létezik egy 1990-ben kibocsátott környezetvédelmi engedély, azonban azóta egyrészt a kitakarított terület helyére egy erdő nőtt, másrészt változtak a környezetvédelmi törvények, jogszabályok, amelyek jóval szigorúbbak, mint a rendszerváltást követő időszakban. (Sz. m.: Azóta Románia az Európai Unió tagja lett, és számos jogszabályt, így a környezetvédelemre vonatkozóakat is igazítani kellett az unió elvárásainak megfelelően.)

Az ügyben felkerestük Antal Lórántot, a szenátus energetikai és bányászati szakbizottságának RMDSZ-es elnökét. 

Amikor az említett sürgősségi kormányrendeletet a parlament elfogadta, az RMDSZ a kormánykoalíció tagja volt. A szenátor az energetikai és bányászati szakbizottság elnökeként vezette azt a (gazdasági bizottság tagjaival közösen) tartott gyűlést, amelyen kilenc más hasonló energetikai létesítménnyel együtt a ratosnyai gátat is fontos közérdekű objektumnak nyilvánították. Ezek többnyire olyan vízi erőművek, amelyeknek elkezdődött az építése, de valamilyen ok miatt nem fejeződött be, illetve erre a listára került a radnóti hőerőmű is. Az objektumokat ezáltal energetikai szempontból stratégiai fontosságúnak nyilvánították, és ennek alapján döntöttek úgy, hogy felgyorsítják azokat a folyamatokat, amelyekkel befejezhetik a beruházásokat, és így megnövelik a régió, az ország villamosenergia-termelő kapacitását. A bizottsági ülésen jelen voltak környezetvédő civil szervezetek képviselői és magánszemélyek is, és vita alakult ki az ügyről. Utólag az RMDSZ is elfogadta a sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt, amelyet megjelenése után megvétózott az ombudsmanon keresztül az Alkotmánybíróságnál az USR. Ezt a keresetet utasították el. 

– A szakbizottsági vita során az a világos álláspontunk alakult ki, hogy stratégiailag teljesen elhibázottnak tartjuk Ratosnya esetében, hogy a létesítmény szinte készen van, de e fontos energetikai létesítmény teljes befejezése és üzembe helyezése környezetvédelmi szempontok miatt leállt. Logikátlannak tartjuk, hogy az állam elköltött egy csomó pénzt, a munkálatok 99%-ban elkészültek, és egy élőlény miatt nem lehet befejezni a beruházást. Lebontani már nem lehet a betonrengeteget, és ha a környezetvédelem szempontjából közelítjük meg a kérdést, akkor is észszerűbb a gátat üzembe helyezni, a gyűjtőtavat kialakítani, mint ezt az állapotot fenntartani. Erdély hadilábon áll a villamosenergia-termeléssel, gyakoriak az áramkiesések a hálózatban, a ratosnyai erőmű tulajdonképpen olcsó áramot termelne és szolgáltatna a rendszerbe, amivel kiegyenlítjük majd a piacot. Emellett pedig tudni kell azt is, hogy olyan geopolitikai helyzetben vagyunk, amikor fontos az energetikai függetlenség még akkor is, ha összekötött piacról van szó. Ebben az értelemben viszont az energetikai függetlenség nem azt jelenti, hogy elszigeteljük magunkat Európa, a világ rendszerétől. Saját forrásokból előállítjuk az energiahordozókat, és ha többlettermelésünk van, akár exportálhatjuk is, mintsem hogy behozatalra szoruljunk, ahogyan jelenleg. Azt gondolom, hogy Románia energetikai szempontjából fontos döntés született, amely mindannyiunk javát szolgálja – mondta a szenátor, majd hozzátette, hogy nem kerülik meg a környezetvédelmi eljárást. Szerinte a hatástanulmányok megvannak, nem ez akadályozta a munkálatokat. Nem értelmezhetnek visszamenőleg egy kibocsátott engedélyt, ha ezt már elfogadták. Az építkezés alá kerülő területet ki lehet venni a Natura 2000-es természetvédelmi övezeti besorolásból, volt már erre precedens Ausztriában is. Meg lehet találni az egyensúlyt a gazdasági és a környezetvédelmi érdek között. 

Vajda György

Népújság

A szerző szászrégen.ro

Egy akinek nem tetszik a jelenlegi helyzet.

Hozzászólások lezárva

Az oldal tetejére