Küldöttgyűlést tartott a Székely Nemzeti Tanács
A Székely Nemzeti Tanács november 18-án a marosvásárhelyi Vártemplomban tartotta XXIV. küldöttgyűlését. A napirend előtt a küldötteket köszöntötte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Beke Mihály András első beosztott konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről. Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja az európai autonómiák létrejötte és működése kapcsán néhány lényeges szempontra hívta fel a figyelmet.
Az eseményről kiadott közlemény szerint Izsák Balázs elnök beszámolója után a küldöttek két határozattervezetet vitattak meg és fogadtak el: a Székely Nemzeti Tanács új tisztségeire vonatkozó határozatot és a Magyar Autonóm Tartományról szóló elvi nyilatkozatot.
A küldöttgyűlés elfogadta a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának javaslatait az új tisztségek betöltésére. Eszerint a Székely Nemzeti Tanács parlamenti megbízottja Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő; a Székely Nemzeti Tanács ügyvivője Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke; a székely szimbólumokért felelős megbízott Bíró Edith, a Székelyudvarhelyi Székely Tanács elnöke; az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megbízottja Szilágyi Zsolt, az Európai Szabad Szövetség alelnöke lett. Megbízatásuk négy évre szól.
Álláspont a Magyar Autonóm Tartománnyal kapcsolatosan
Románia 1952-ben, öt évvel a párizsi békeszerződés után alkotmányába foglalta Székelyföld területi autonómiáját, amely a Magyar Autonóm Tartomány nevet kapta. Létrehozása beleillett abba a történelmi folyamatba, amelynek célja volt az európai béke stabilizálása, és ellene nem merült fel nemzetközi jogi kifogás – áll az álláspontban.
Idézik Románia 1952-es alkotmányának 19. szakaszát: A Román Népköztársaság Magyar Autonóm Tartománya a kompakt székely–magyar népesség által lakott területből áll, és autonóm közigazgatási vezetéssel rendelkezik, amelyet az autonóm régió lakossága választ. A Magyar Autonóm Tartomány a következő járásokat foglalja magába: Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szászrégen, Erdőszentgyörgy, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Maroshévíz. Közigazgatási központja Marosvásárhely városa.
Majd megállapítják: * Románia kommunista alkotmánya lehetővé tette Székelyföld területi autonómiáját; * A Magyar Autonóm Tartomány létrehozása olyan előzményekre támaszkodik, mint a Terra Siculorum több évszázados önigazgatási hagyománya, amely az első világháborút lezáró békefolyamattal nemzetközi dimenziót is kapott a Párizsi Békeszerződés nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezései, vagyis az 1919-ben Romániával megkötött, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó szerződés 11. szakasza révén, amely kimondja, hogy Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyezzen; * Elutasítva a kommunizmus azon diktatórikus hatalompolitikáját, amelyet a Magyar Autonóm Tartomány intézményein keresztül az akkori román államvezetés Székelyföld népe ellen gyakorolt, fontosnak tekintjük, hogy amiként az 1989 utáni forradalmi változás a román állam demokratizálását eredményezte, úgy sor kerülhetett volna a Magyar Autonóm Tartomány regionális demokráciájának a kialakítására is; * Egy elismert területi autonómia egyoldalú visszavonhatatlansága olyan szilárd alapelv, amely Európa és a nagyvilág minden autonóm régiójára érvényes, olyan biztonságpolitikai elv, amely a béke egyik legfontosabb garanciája.
A továbbiakban kijelentik: a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútuma nem más, mint az önkormányzatiság szerzett jogának az érvényesítésére tett közösségi erőfeszítés, amelyet a székely közösség többsége támogat.
Mindezek alapján indokoltnak és szükségesnek tartják, hogy az 1968-as közigazgatási reform, amely illegitim módon korlátozta, illetve szüntette meg Székelyföld autonómiához való szerzett jogát, független, nemzetközi fórumok előtt is bemutatható felülvizsgálat tárgya legyen – olvasható egyebek mellett az SZNT közleményében.
Népújság
