Navigáció: Kezdőlap / A városról / Művészet, kultúra / Műemlékek, templomok Szászrégenben

Műemlékek, templomok Szászrégenben

Szászrégen városának legrégibb, egyúttal legértékesebb épülete az evangélikus templom, melynek építési évéről a vakolat alól előkerült emléktábla értesít. A latin nyelvű szöveg a kőtáblán a következőképpen van:
” ANNO ~ DOMINI ~ MCCCXXX ~ CONSTRUITUR ~ DOMUS ~ MARIE ~ TEMPORE ~ NICOLAI ~ PLEBANI ~ CU ~ REBUS ~ MAGISTRI ~ THOME ~ PATRONI ~ ECLESIE”. (Épült az Úrnak 1330-ik évében, Mária tiszteletére, Miklós plébános idején, Tamás mester, az egyház patrónusa közreműködésével).
Az emléktábla feliratán olvasható Tamás mester, az egyház patrónusa, a templom építtetője. Entz Géza műtörténész véleménye szerint – azonos azzal a Losonczi Bánffy Tamás kegyúrral, nagybirtokossal, akinek a középkorban Szászrégen környékén nagy kiterjedésű földbirtokai voltak.
A Mária tiszteletére épült korai gótikus templom szerkezetét tekintve háromhajós bazilika felépitést mutat, sokszögzáródású főszentéllyel és a főhajóba beugró nyugati toronnyal. A torony a nyugati homlokzat síkjába esik, és nem a nyugati homlokzat elé épült. A torony első emeletéről a főszentély felé karzat nyílik, ahol a kegyúr helye volt.
A bazilikális elrendezésű templom ilyen stílusban állott fenn 1708-ig, amikor egy nagy tűzvész elpusztította fő- és mellékhajóit, tornyát. Újjáépítése során (1778) olyan módosításokat alkalmaztak, amelyekkel megváltoztatták az épület egy részének eredeti stílusát. (A templom az 1848as tűzvész idején újból károsodást szenvedett.)
Mai formáját az 1927 1930-as és az 1959-1961-es restauráláskor kapta.
A templomot 1555 és 1867 között kőfal övezte, amelyen a következő felirat volt: “Nulla salus bello, pacem te poscimus omnes”. (Nincs üdv a háborúban; békét óhajtunk mindnyájan.)

Művészettörténetileg értékes épületrészei, Müller Gusztáv építész szerint a következők:

  • egy korai gótikus ablak, a rajta levő emberfej-domborművekkel, amely eredetileg a templom főhajójának megvilágítására szolgált. Feltételezés szerint, a főhajó gádorfalában négy ilyen ablak volt. Ezekből az ablakokból csak egy maradt meg, a templomhoz épített Szent Lőrinc kápolna padlásterében. Később, az 1927-1930-as években végzett restaurálás idejen, ezt az ablakot a templom északnyugati részén építették be. Régen első világháborús szász halottainak emléktábláját keretezi. A gótikus ablak férfi és női emberfej-domborművei, Bánffy Tamás kegyurat és feleségét ábrázolhatják;
  • építészeti ritkaságok közé sorolható a szentélyben lévő ülőfülke, amely egyszerű faragott kövekből készült;
  • a templom kórusában található konzol (gyámkő), mely a bordás keresztboltozat alátámasztására szolgál;
  • a szentély falába épített szentségtartó fülke, melynek keretkövein reliefszerű faragvány látató;
  • a fordított kúpalakú konzol, melyet a toronyba vezető csigalépcső alján találunk. A kiindulási kupak szép szőlőindával díszített;
  • a templom délnyugati oldalán, az úgynevezett Szent Lőrinc kápolna külső falán, egy gyermeknagyságú torzó, mely Szent Lőrincet ábrázolhatja;
  • a templom érdekességei közé tartozik a sekrestye ajtaja fölötti címer is, amelyet a település magisztrátusa hosszú ideig a varos címereként használt. Vörös alapon vonuló harántpolya két részre osztja, a címert, melynek jobb felső sarkában egy csillag, bal alsó sarkában pedig liliom található.

Egyes feltételezések szerint a címer a XIV. században készülhetett, erre vallana a liliomnak, az Anjou-dinasztia egyik szimbólumjegyének Jelenléte a címermezőben. A harántpolyán O.P.R. betűk olvasatok. Jelentésük, feltételezhetően, Oppidum Privilegiatum Regun (kiváltságaiban megerősített Régen városa).

A város nem műemlék jellegű templomai közül, a magyarrégeni református templom a régebbi. Erről a sokévszázados templomról, amely az ókori római castrum helyén áll, a monda azt tartja, hogy a gótok idejeben épült. A valószínűség ebből csupán az lehet, hogy gótikus stílusú volt, de ennek az évszázadokon át történt sorozatos átalakítasok miatt, ma nyoma sem látható.
A 270 ülőhelyes templom még az Árpád-korban épült. Eredetileg római katolikus, később evangélikus, majd református templom lett. Koszta István, az egyházközség egykori lelkésze, 1939-ben javítasokat végeztetett, ezalkalommal megtalálták az eredeti, kétrészben mész és egyharmadában kavics ősi templomfalat. A fal vakolatán egy 54 cm átmerójű, körben sötétszürke árnyékolt, barna színű, festett keresztet fedeztek fel. Ezek alapján fogalmazta meg a lelkész azt a megállapítást, hogy a templom “… a körtvélyfái és marosfelfalüsi templomokkal egyidőben épült árpádházbeli alkotás és püspök szentelte fel.
Magyarrégen jeles szülötte, Koós Ferenc, e templomról megállapítja; hogy “… a reformatio előtti időből való. Szentélyének mennyezete és ablakai a góth építészet maradványa; tornyát, mert ledüléssel fenyegetett, még az 1840-es évek elején földig leszedték, s a két harang számára már előbb haranglábat készítettek”.
A XIII. században épült magyarrégeni templomot századunk elején (1910) erősen átépítették, de a templomhajó falai részben, és a meszelés alatti középkori felszentelési kereszt épségben megmaradt.

A helybeli római katolikus templomot 1781. június 8-án szentelték fel. Az építést még Mária Terézia rendelte el, a kincstár költségére. Az egyhajós templom téglalap alakú, késői barokk építmény.
A szénapiac közelében lévő görög-katolikus templom 1811-ben készült el, addig a közeli házban tartották az istentiszteletet.

A szászrégeni református templomot 1839. szeptember 19-én avatták fel. (Ez a templom a későbbi Raktár utcai Fritsch Guide-féle épület helyén volt.) A jelenlegi református templomot 1890-ben adták át rendeltetésének.

A zsidók 1851-ben rendeztek be egy bérházban legelőször imaházat. A mostani 1872-ben épült.

Az ortodox templomot ( a főtér északi részén) századunk elején építették.

Forrás: Bíró Donát – “Adalékok Régen monográfiájához”

2 hozzászólás

  1. Szilágyi Erzsébet

    Tisztelt Plébános!
    Kérem segítségét egyik ősöm, 1875-ben elhúnyt és Szászrégenbe a családi kriptába szállított báró Popp Vazul László (vallása görög katolikus) adatainak megerősítésében. A magyar Curia itélőszékének elnöke volt haláláig.
    Létezik még ez a kripta? Van nyoma a plébánia irattárában?
    Sajnos koromnál fogva nincs esélyem ennek utána járni Szászrégenben, de ha megerősítést kapok, az utódok ezt biztosan megteszik.
    Hálásan megköszönöm, ha tudna erre egy kis időt szakítani.

  2. Zoltan Zavorsky

    Tisztelt Plebanos

    Keresem oseim akik Szaszregenbol szarmaztak a 19. Szazadbol hasonlo csaladi nevvel.
    Kerem ha lehetseges nezzek meg a szuletesi vagy temetesi rekordot es ha volna olyan kedves ext nekem megkuldeni. Udvozlettel es koszonettel : Zavorsky (Zavorszky) Zoltan

Szólj hozzá

E-mail címed nem közöljük nyilvánosan.A kötelező mezőket * jelöli *

*

Az oldal tetejére