Szerkezet, külvárosok

Lakónegyedek

1. „Mihai Viteazul” lakónegyed
2. „Pomilor” és „Iernuteni”(Radnótfája)
lakónegyedek
3. „Rodnei” lakónegyed
4. Fogaras lakónegyed – cvart.
Fagarasului
5. „Unirii” lakónegyed
6. „Garii” lakónegyed
7.
„Libertatii” lakónegyed

Régen külvárosai

Radnótfája – Iernuteni – Echtorf

Régentol különálló település volt 1965-ig, amikor beleolvasztották a városba,
mint ennek egy külvárosa.A Görgényi(Gurghiului) út mentén terül el, a Maros
bal partján.

Fobb utcái:

	Olt utca – strada Oltului
	„Argesului” utca
	„Tarnavei” utca
	Szamos utca – strada Somesului

Magyarrégen – Reghin-sat – Magyar Regun

Különálló település, 1358-ban volt eloször emlitve, és 1927-ben a vársohoz
csatolták. Magyarrégen a rózsapatakon túl található, a város északi részén.

Fobb utcái(sajnos magyar nevüket nem tudom):

	„Pandurilor” utca
	„Vanatorilor” utca
	„Macesului” utca
	Maros utca – strada Muresului
	„Albinelor”(Méhek?) utca

Az Evangélikus temeto melletti református templom, mely eredetileg katolikus
volt, a Magyarrégeni várhegyen a XVIII. században épült. Több lényeges
változtatáson ment keresztül, igy több épitkezési stilust tartalmazó épület
hatását kelti.

Abafája – Apalina – Brigendorf

Régentol 2 kilométerre fekszik, és a várossal az Abafáji(Apalinei) út köti
össze. Eloször 1332-ben volt emlitve – „SACERDOS ABBAFAYA”. Több századon
keresztül különálló község volt. 1871-ben alakul az elso iskolája 50
diákkal.

Az abafáji egyházi történelmi muemlék a XIII. – XIV. században épült, gótikus
elemeket tartalmazó római stilusban. Századokon át Régenben és a környéken élo
római-katolikusoknak imahelyül szolgált.

A legfontosabb civil épitmények Abafáján a Huszár báró és  Horváth
kastélyai. Huszár báró kastélyát újjáépitették, és most a  „speciális”
iskolának ad helyet.

1890-ben Alpár Ignác épitész tervei szerint épitették meg a református
templomot.