Lakónegyedek
1. „Mihai Viteazul” lakónegyed
2. „Pomilor” és „Iernuteni”(Radnótfája)
lakónegyedek
3. „Rodnei” lakónegyed
4. Fogaras lakónegyed – cvart.
Fagarasului
5. „Unirii” lakónegyed
6. „Garii” lakónegyed
7.
„Libertatii” lakónegyed
Régen külvárosai
Radnótfája – Iernuteni – Echtorf
Régentol különálló település volt 1965-ig, amikor beleolvasztották a városba,
mint ennek egy külvárosa.A Görgényi(Gurghiului) út mentén terül el, a Maros
bal partján.
Fobb utcái:
 |
Olt utca – strada Oltului |
|
„Argesului” utca |
|
„Tarnavei” utca |
|
Szamos utca – strada Somesului |
Magyarrégen – Reghin-sat – Magyar Regun
Különálló település, 1358-ban volt eloször emlitve, és 1927-ben a vársohoz
csatolták. Magyarrégen a rózsapatakon túl található, a város északi részén.
Fobb utcái(sajnos magyar nevüket nem tudom):
|
„Pandurilor” utca |
|
„Vanatorilor” utca |
|
„Macesului” utca |
|
Maros utca – strada Muresului |
|
„Albinelor”(Méhek?) utca |
Az Evangélikus temeto melletti református templom, mely eredetileg katolikus
volt, a Magyarrégeni várhegyen a XVIII. században épült. Több lényeges
változtatáson ment keresztül, igy több épitkezési stilust tartalmazó épület
hatását kelti.
Abafája – Apalina – Brigendorf
Régentol 2 kilométerre fekszik, és a várossal az Abafáji(Apalinei) út köti
össze. Eloször 1332-ben volt emlitve – „SACERDOS ABBAFAYA”. Több századon
keresztül különálló község volt. 1871-ben alakul az elso iskolája 50
diákkal.
Az abafáji egyházi történelmi muemlék a XIII. – XIV. században épült, gótikus
elemeket tartalmazó római stilusban. Századokon át Régenben és a környéken élo
római-katolikusoknak imahelyül szolgált.
A legfontosabb civil épitmények Abafáján a Huszár báró és Horváth
kastélyai. Huszár báró kastélyát újjáépitették, és most a „speciális”
iskolának ad helyet.
1890-ben Alpár Ignác épitész tervei szerint épitették meg a református
templomot.
