Lármafákkal, ôrtüzekkel kívánja kivilágítani Székelyföld természetes, történelmileg kialakult határait 2015. október 25- én a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – közölte az MTI-hez vasárnap eljuttatott felhívásában Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Izsák Balázs a felhívásban arra szólított fel, hogy a 2013 októberében tartott Székelyek nagy meneteléséhez hasonló erejû összefogással hozzák Bukarest és a nagyvilág tudomására, hogy Székelyföldet sem feldarabolni, sem beolvasztani nem hagyják. Erre a tömegméretû megmozdulásra szerinte azért van szükség, mert Románia kormánya nem mondott le arról, hogy Székelyföldet egy román többségû óriásrégióba olvassza be, a Székelyföld autonómiájára vonatkozó igénynek már a puszta megfogalmazását is „bûnügyi jelenségként” kívánja kezelni, Székelyföld fôvárosában, Marosvásárhelyen pedig a magyarság minden tiltakozó megmozdulását betiltja vagy korlátozza.
„Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkezô autonóm közigazgatási egységként képzelhetô el a jövôben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelôen, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell” – idézte a tömegrendezvény jelmondatát Izsák Balázs.
Az SZNT azt kezdeményezte, hogy Székelyföld körülbelül 750 km hosszúságú határán, kilométerenként gyújtsanak óriásmáglyát vagy esetenként – a helyi viszonyoktól függôen – kapcsoljanak fel fényszórókat naplemente után, egy elôre megállapított idôpontban. Arra kérte Székelyföld határközségeinek és határvárosainak az önkormányzatait, a magyar történelmi egyházak gyülekezeteit, a civil szervezeteket, a helyi önkéntes tûzoltókat, közbirtokosságokat és az érintett települések minden lakóját, hogy vállaljanak aktív szerepet a rendhagyó tiltakozó megmozdulásban, „amely akár mûholdról is láthatóvá teszi Székelyföldet”.
Felkérte ugyanakkor a határtelepülések önkormányzatait, hogy biztosítsanak gyülekezési pontokat, ahol szabadtéri ökumenikus istentiszteletek után közösségi élménnyé tehetik a pillanatot, amikor kilométerenként kigyúlnak a lármafák Székelyföld határán. Hozzátette, a gyülekezési pontok mindegyikében felolvassák majd azt a beadványt, amely a székelyföldi önkormányzati határozatok szellemében szólítja meg újra a nemzetközi fórumokat, „emlékeztetve ôket arra, hogy van egy nép a Kárpátok kanyarulatában, amely szabadon és békében akar élni, szabadon akarja használni anyanyelvét, élni akar az önrendelkezés jogával szülôföldjén, amely hazája is egyben”.
A felhívás felsorolja Székelyföld határtelepüléseit, és felkéri ezek testvértelepüléseit, hogy nyújtsanak segítséget az esemény logisztikai elôkészítésében, megszervezésében az érintett önkormányzatok igénye szerint.
A székelyföldi magaslatokon gyújtott ôrtüzekkel vagy lármafákkal évszázadokon keresztül a veszélyt jelezték. Az ôrtüzek, lármafák láncolatán keresztül rövid idô alatt a teljes székelység értesülhetett a török- vagy tatár hadak betörésérôl, és készülhetett a védekezésre.
