Ezelőtt négy évvel az RMDSZ nem fogadta el a Nemzeti Liberális Párt (PNL) javaslatát, miszerint a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagyterme az Enescu–Bartók nevet viselje. Most ugyanaz az alakulat kizárólag a román zeneszerző nevét próbálja ráerőltetni a Bernády György polgármestersége alatt épült szecessziós remekmű koncerttermére.
a nem tetszett a vegyes név, legyen jó a tiszta román név – körülbelül ezt üzeni Cristian Chirteş liberális szenátor Marosvásárhely magyarságának azzal a javaslatával, miszerint 2018-ra, a román egyesülés centenáriumára George Enescuról kereszteljék el a Kultúrpalota nagytermét. Négy évvel korábban, akkori pártbeli felettese és egyben a megyei önkormányzat elnöke, Ciprian Dobre még az Enescu–Bartók nevet szorgalmazta, amit a város magyarsága nem fogadott el. A liberálisok akkori elnöke egy másik ötlettel is előrukkolt: megítélésében a közigazgatási palota dísztermének is vegyes nevet kellett volna felvennie, mégpedig a Bernády–Dandeát. Holott a múlt század elején Bernády György által megálmodott városháza tornyos épülethez Emil Dandeanak csak annyi köze volt, hogy Trianon után, a román hatalom által kinevezett polgármesterként beköltözhetett oda.
„Elszomorít egy Enescu–Bartók név a Kultúrpalota nagyterme esetében, de mélyen felháborít egy Dandea–Bernády név az egykori városháza esetében” – nyilatkozott 2013 júniusában a sajtónak Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács akkori alelnöke, aki attól tartott, hogy távollétében a többségben lévő román tanácsosok nyélbe ütik a kezdeményezést. Néhány héttel később, a magyar pártok és civilek tiltakozása nyomán a PNL megyei tanácselnöke visszavonta javaslatát. Mandátuma végén azonban megpróbálta a Soós Zoltán által vezetett Maros Megyei Múzeum kezéből kivenni a Kultúrpalota ügykezelését, és átadni egy, a tanács által létesítendő menedzsmentcégnek. Ennek már létrehozása előtt ismert volt a neve és Sergiu Zereş elnöki kabinetfőnök személyében a leendő vezetője. Cserébe Dobre egy aligazgatói állást ígért a magyaroknak. Mivel a választások után RMDSZ–PSD koalíció került a megye élére, a cégalapítás lehetőségét elvetették.
Cristian Chirteş azzal indokolja mostani javaslatát, hogy 2018-ban lesz nyolcvan esztendeje annak, hogy a híres román zeneszerző utolsó koncertjét tartotta a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A PNL-s politikus abból indult ki, hogy a napokban Marosvásárhelytől harminc kilométerre, Szászrégenben kellő tisztelettel ünnepelték meg, hogy kilencven évvel ezelőtt, 1927 januárjában George Enescu hegedűkoncerten lépett fel a város akkori báltermében, a művész tiszteletére az önkormányzat még 2002-ben róla nevezte el az ifjúsági kultúrházat. „2018-ban nyolcvan éve annak, hogy George Enescu megtartotta hét koncertjét a Kultúrpalotában. Itt az ideje, hogy Marosvásárhely is történelmi elismerésben részesítse a zeneszerzőt, azzal, hogy a Kultúrpalota nagyterme felveszi az Enescu nevet” – érvelt Chirteş. A libánfalvi születésű politikus arról nem tesz említést, hogy a történelem során Bartók Béla is fellépett a Bernády György polgármestersége alatt épült Kultúrpalotában.
Amint várható volt, az RMDSZ ezúttal sem örült a névadás felmelegítésének – annál is inkább, mivel az új indítványozó ezúttal „kifelejtette” belőle a magyar elemet. Péter Ferenc megyei tanácselnök lapunktól szerzett tudomást Chirteş javaslatáról, melyet ugyan nem tart elvetendőnek, de szerencsésnek sem. „A javaslatokat meg kell hallgatni, majd elemezni. Viszont nem tartanám jónak, ha az eredeti, Kis- és Nagyterem megnevezéseken módosítanánk” – szögezte le az önkornányzat vezetője. Szerinte kerek évforduló ide, kerek évforduló oda, de kár lenne a budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett épület hagyományát és történelmét felbolygatni.
Lapunk megpróbálta elérni az ötletgazda Cristian Chirteşt, azonban a liberális szenátor többszöri megkeresésünkre sem válaszolt.
Szucher Ervin
székelyhon.ro
