A hazugságokkal vagy féligazságokkal manipuláló román történetírás nem újdonság számunkra, egy jeles román történész, Lucian Boia azonban igencsak kikezdte műveiben az évszázados történelemhamisító praktikákat. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, Lupescu Radu szerint a lényegi változásra várni kell még. Lucian Boia bukaresti történészprofesszornak a román történetírás mítoszairól szóló legújabb könyvét olvasva az erdélyi magyar középiskolások helyébe képzelem magam, akik tudathasadásos ... Olvasd tovább »

A székelység ízes, rokon értelmű szavakban kiapadhatatlan tájnyelvében ösztönös, tanulás nélküli tudásról tanúskodó lelkiségünk nyilatkozik meg, ezért, hogy amikor irodalmi képviselőik, elsősorban Kriza János, Orbán Balázs, Hankó Vilmos, Benedek Elek, Szabó Dezső, Nyirő József, Tamási Áron, Gyallay Domokos, L. Rádai Ilona és Wass Albert műveit forgatjuk, vagy földjükre ellátogatunk, gyermekeik mégoly primitívnek tartott csacsogásaiban valójában őserőtől duzzadó, humorral fűszerezett, csaknem ... Olvasd tovább »

Már-már meg van szabva, hogy mennyi kenő- vagy hálapénzt kell fizetni a romániai hivatalokban, intézményekben. Szájról szájra terjed, hogy ez az orvos mennyit kér egy műtétért, vagy annak a közalkalmazottnak mennyit kell adni, hogy odafigyeljen az emberre. Utánanéztünk, hogy Maros megyében mi a helyzet csubukfronton. A bukaresti EPAS Egyesület 2012 végén indította útjára a Piaţadeşpagă.ro portált. A weboldal alapja egy ... Olvasd tovább »

Csak kívánnunk lehet, hogy a kilencvennégy éve, 1919. január 27-én elhunyt Ady Endre magyarságversei tudatosítsák nemzeti jellemvonásainkat, így Zrínyivel, hogy „egy népnél sem vagyunk alábbvalók”, Kölcseyvel, hogy „Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak / Nyugati ég forró kebelem nem tette hideggé: / Szép s nagy az, ami hevít: szerelemmel tölti be lelkem / Honni szokás és föld, örököm ... Olvasd tovább »

A magyar egy letisztult, tagolt, minden részletre kiterjedő következetességgel felépített, egyedülállóan gazdag ősi nyelv, és még ennél is több: alkotó erő. Munkaszerető, megbízható, az igazi értékeket becsülő és értéket teremtő emberek nyelve. „Nyelvében él a nemzet” Egy rövidke, de annál inkább jól eltalált és megkérdőjelezhetetlen igazságtartalmú mondat. Amíg van magyar nemzet, addig lesz magyar nyelv is. Velünk nem fordulhat elő ... Olvasd tovább »

Százöt éve, 1908. január 8-án született gróf czegei Wass Albert, akit hiába próbálnak kisebbíteni vagy egyenesen nem is létezőnek tekinteni a kozmopolita körök, haza- és nemzetszeretete, Istenben való hite, egyéni és közösségi moralitása, szerelem- és családfelfogása, természethűsége, politikai éleslátása alapján igenis a rendre kivesző óriások közé tartozott, aki szerint nemcsak szabad, hanem kell is mindig igazságainkat „világgá kürtölni”, akik pedig ... Olvasd tovább »

Jézus megkeresztelésére, a három királyokra emlékezünk vízkeresztkor, de a legtöbb karácsonyfát is január 6-án, vagyis idén vasárnap dobják ki, ugyanis ekkor jár le a karácsonyi ünnepkör. A népszokások mellett vízkereszt napjához tartoznak az első népi időjárásjóslások is. De vajon mit szól mindehhez a tudomány?A paraszti józan ész megfigyelőképességét használva alakultak ki a népi időjárásjóslások. Minden hónap néhány jeles napjához – ... Olvasd tovább »

Miközben a keleti térrendezés – a kínai feng shui és az indiai vasati – divatja egyre szélesebb körben terjed, már-már a feledés homályába merül az ezeréves magyar házépítési szokásrend, mely nemcsak a földrajzi adottságainkra épült, hanem a magyar lélek mágikus erejét is keretbe foglalta. Van egy álmom… Ebben az álomban Magyarországon olyan házak épülnek, amelyekből teljesen egyértelműen kiderül egy idegen ... Olvasd tovább »

Lánglovagok versengtek a legjobb szakács címért hétfőn a megyei tűzoltó parancsnokság székhelyén A szászrégeni tűzoltó-alakulat néhány lánglovagja bebizonyította, hogy nem csak az oltáshoz, a tűzoltófecskendőhöz, -létrához, -csákányhoz ért, hanem a fakanalat is értően forgatja. A megyei tűzoltó-parancsnokság által hétfőn szervezett kulináris versenyen a benevező hat csapat közül a szászrégeni alakulatot képviselők nyerték el az első helyet. Amint kiderült, a havasalji ... Olvasd tovább »

A Télapó a Kárpát medencében a keresztény hagyományok alapján elterjedt Mikulás alakjával egybemosott képzeletbeli, alapvetően nem keresztény figura a karácsonyi ünnepkörben. A Télapó kifejezés a 20. század első harmadában keletkezhetett, már a két világháború között is használták a Mikulás szó szinonimájaként. A finn gyerekek meg vannak győződve róla, hogy az ajándékot osztogató, jóságos téli szellem hazája az Északi Sark, amelyet ... Olvasd tovább »