December 27-én 25. születésnapját ünnepelte az RMDSZ szászrégeni szervezete. Ebbôl az alkalomból kegyelettel emlékeztek mindazokra, akik az alapító tagok közül már nincsenek közöttünk. Nagy András, a szervezet elnöke köszönetet mondott a tagságnak, a volt és jelenlegi tanácsosoknak és választmányi tagoknak – függetlenül betöltött funkciójuktól –, a támogatóknak, mindazoknak, akik ez alatt a 25 év alatt a szervezet mellett voltak, munkájukkal, tanácsaikkal és észrevételeikkel segítették a szervezetet, és hozzájárultak a szászrégeni magyarság megmaradásához. A rendezvényen jelen volt Markó Béla szenátor, Borbély László, dr. Kelemen Atilla és Kerekes Károly képviselôk.
Történelmi pillanat ez a mai – kezdte köszöntôbeszédét Nagy András –, hiszen egy negyedszázadot tudhatunk a magunkénak, ami szép volt, kihívásokkal tele, változatos, talán nehéz is idônként, de a miénk volt, mi alakítottuk és szeretnénk alakítani továbbra is közösen a szászrégeni magyarsággal. Hogy mit is jelentett ez a huszonöt év a szászrégeni magyarság életében egy számbeli kisebbségnek az elmúlt negyedszázadban? Építettünk utakat, lakásokat, tömbházakat, sporttermet, bôvítettünk vízvezetéket, avattunk szobrot, avattunk templomot, iskolát. Vigyáztunk örökségünkre, nemzeti kincseinkre. Voltak és vannak helyi tanácsosaink, van megyei tanácsosunk, volt szenátorjelöltünk, magyar intézményvezetônk, iskolaigazgatónk és aligazgatónk, egyházaink és iskoláink. De volt alpolgármesterünk és polgármesterünk is. Mi vezettük a várost. Ezt akarjuk továbbra is tenni: ami volt, megbecsülni, amit elveszítettünk, visszaszerezni, amink van, megtartani.
Emléklappal köszönték meg azoknak a támogatását, akik a kezdetektôl mindmáig sosem feledkeztek meg Szászrégenrôl.
Nagy András méltatásában kiemelte: „Markó Béla nemcsak a szászrégeni RMDSZ-t viselte szívén, hanem az országos RMDSZ-nek elnöke volt 18 éven át. De volt ideje minket is meghallgatni, támogatni, tanácsokat adni a kultúra minden terén, az oktatásban, a politikában. Borbély Lászlót az elsô munkahelye is Régenhez köti. Városunk 1989 utáni nagyobb fejlôdését neki köszönheti. Miniszteri irodáját sokszor látogattam meg. Mindig üres kézzel mentem, de pályázattal, pénzzel, tanáccsal jöttem haza. Sajnos, a legszebb terv, a Kerekerdô átrendezése megbukott. Mi elkezdtük, de a mostani vezetés nem folytatta, veszni hagyta.
Dr. Kelemen Atilla jó ideig képviselôi irodát is mûködtetett az RMDSZ székházában, csak hogy közelebb legyen a régeniekhez. De megyei elnökként adott tanácsairól sem feledkezhetünk meg.
Kerekes Károly a nyugdíjasok jogaiért harcoló képviselô, aki több éven át fogadóórákon látta el tanácsaival a szászrégenieket.”
Markó Béla beszédében arra tért ki, hogy kétféle hely van itt Erdélyben.
– Az egyik, ahová üzenetet visz az ember, a másik pedig, ahonnan üzenetet hoz. Más szóval: az egyik, ahová erôsítést, biztatást viszünk, amikor odamegyünk, a másik pedig, ahonnan erôsítést, biztatást kapunk, amikor ott járunk. Szászrégen azok közé a települések tartozik, ahová nem kell üzenetet hozni, ahol nem kell erôsítô szónoklatokat tartani. Nekünk van szükségünk, hogy innen vigyük magunkkal a szolidaritás, az összefogás üzenetét, most a 25 éves évfordulón.
Nagy András az elôdökre is emlékezett:
– Negyedszázad elteltével fejet kell hajtsunk azok elôtt, akik egykor megteremtették nekünk ezt a lehetôséget, hogy most itt lehessünk. Gondolok itt a szászrégeni RMDSZ kezdeményezô és alapító tagjaira, azokra, akik végleg eltávoztak közülünk, de munkájuk és emlékük örökké élni fog: Szász Gyula, Darvas Ignác, Balázs Lajos, Zsigmond Lajos, Bíró Donát, Kunsági István, Csorvási Gyula, Soós Ferenc, Lázár János.
És zárom a sort Márk Endrével. A mindannyiunk Endre bácsijával, akinek sikerült összekovácsolni és vezetni, összetartani, irányítani sok éven át ezt a szervezetet. Saját magam is tapasztalhattam komoly, bölcs döntéseit, mikor tárgyalásokra, egyeztetésekre mentem vele. A szászrégeni RMDSZ szervezete POST MORTEM emléklapot ad Márk Endrének. Felkérek mindenkit, közösen hajtsunk fejet egy percig elôdeink elôtt.
Az emléklapot ifj. Márk Endre vette át, aki elmondta, hogy édesapja nagy örömmel fogadná az elismerést.
Demeter József lelkipásztor – aki 30 éve szolgál Szászrégenben – az egyházak részérôl szólalt fel.
– Habár más vallásúak, meggyôzôdés szempontjából különbözôek vagyunk, el kell fogadjuk egymást, meg kell értenünk és tisztelnünk kell egymást. Az RMDSZ palettája igencsak színes, sok mindenki együtt van rajta, de így együtt szeretnénk a magyarságért tenni valamit.
Fábián András Gy. népújság –
