Minden városban kötelező módon december 1-ről kell elnevezni ezentúl egy fő útvonalat, a helyi önkormányzatoknak pedig rendezvényeket kell szervezniük a román nemzeti ünnep napján, miután Traian Băsescu államfő kedden kihirdette az ezt előíró törvényt. Maros megyében néhányan nevetségesnek tartják a törvényt, másokat a diktatúrára emlékeztet a jogszabály.
A tervezetet Mircea Duşa védelmi miniszter nyújtotta be a parlamentben. A parlamenti vita során román honatyák is kifogásolták az ünneplés kötelezővé tételét, a végszavazáson az RMDSZ honatyái tartózkodtak, kivéve Seres Dénes zilahi és Erdei Dolóczki István szatmárnémeti illetőségű képviselőket, akik igennel voksoltak.
A magyarokban vegyes érzelmeket, de főleg megütközést és felháborodást kelt az új törvény, amely a Maros megyei prefektusnak nemrégiben a székely zászló ellen kezdeményezett „hajtóvadászatának” kontextusában született.
Problémát okozó átnevezés
Szováta polgármestere, Péter Ferenc szerint, tetszik-nem tetszik, egy elfogadott törvényt be kell tartani, de a kérdés nem ilyen egyszerű. Először is meg kell vizsgálniuk, alaposan elemezniük a törvényt, mert ahol nincs ilyen nevű utca, ott egy létező utcanevet kell megváltoztatni. Ez az eset állhat fenn Szováta esetében is, egy főutca átkeresztelése pedig óriási problémákat okozhat, és hatalmas anyagi költségekkel jár, hiszen cégek iratait, személyi igazolványokat, autók bejegyzését egyaránt ki kell cserélni. Ezt pedig nem lehet egyik napról a másikra megoldani.
Ami a december elsejei ünneplést illeti, Péter Ferenc elmondta: minden évben szerveznek megemlékezést a helyi románok, ettől a városháza eddig sem zárkózott el, mindig elhelyeznek egy koszorút Nicolae Bălcescu szobránál, részt vesznek egy rövid kulturális műsoron, tehát ez semmi újdonságot nem jelent számukra, és értesülései szerint a helyi iskolák román diákjai eddig is szerveztek műsorokat ebből az alkalomból.
Erdőszentgyörgyöt nem érinti különösebben az új jogszabály. Létezik már egy, december 1-jéről elnevezett utca a településen, ha nem is pontosan fő útvonal, ezért értelmetlennek látják egy másikat is elnevezni. A román nemzeti ünnepen amúgy eddig is voltak ünnepi műsorok, amelyeket az iskola román diákjai és a román politikai pártok helyi képviselői szerveztek. Marosvásárhelyen régóta út viseli az 1918. december 1. nevet, s ünnepi rendezvényből sincs hiány.
Kényszer vagy ünnep?
Tóth Sándor nyárádszeredai polgármester szerint esetükben késve érkezett a törvény, mert februárban már elfogadtak egy határozatot, amely egyes utcák átnevezéséről és a név nélküli utcák elnevezéséről szól. Előreláthatólag erre a kérdésre nem térnek vissza egyhamar – mondta el személyes véleményét a városvezető, aki hozzátette: a kérdésben ki kell majd kérnie a helyi tanács álláspontját is.
Nyárádszeredában arról is érdeklődtünk, mi a lakosság véleménye az új törvényről. Bíró József önkormányzati képviselő egyenesen viccesnek és komolytalannak tartja az elképzelést, hogy Nyárádszeredában december elsején ünnepelni kell, főleg hogy nincs kivel és kinek, hisz alig van néhány román lakos. Kovács Attila helybéli szerint december elseje a románok számára ünnep, ráadásul olyan, ami a magyaroknak nem.
„Értelmetlen ünnepelnünk azt, hogy Erdély a románoké lett. Ez olyan, mintha egy idegen vallást akarnának kötelezővé tenni, azaz alapvető emberi jogok megsértését jelenti. Ezek a politikusok még sokat kell fejlődjenek ahhoz, hogy megérdemeljék a szavazók bizalmát” – vélekedett. A szintén Nyárádszeredéban élő Kovács Márta, ismerve a törvényről szóló szavazás eredményét, cinikusabb hangvételben válaszolt. „Ez már diktatúra, ahol parancsra kell ünnepelni. Megéneklünk Románia lesz a címe?” – tette fel a kérdést, de azt is tudni szeretné, hol volt a törvény megszavazásakor az RMDSZ.
Elvárjuk a tiszteletet
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke természetesnek tartja azt, hogy a románok hangsúlyos jelentőséget tulajdonítanak nemzeti ünnepüknek, és ezt törvényel is megerősítik. Nincs kifogása a román nemzeti ünnep ellen, azonban mint magyar közösségekért felelősen gondolkodó politikus, az ilyen alkalmakat arra használná ki, hogy hangsúlyozza: elvárjuk, hogy a kölcsönösség jegyében a mi jogainkat, a mi nemzeti ünnepünket, a mi nemzeti jelképeinket is tartsák tiszteletben, és ne kompromitálják azokat.
