„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha ... Olvasd tovább »
Michalengalo Naddeo kutatónak is feltűnt, hogy a székely-magyar rovás nemzetközi szabványosítása gyanúsan nehézkesen halad. Nem véletlen: idegen kezek nyúlnak érte. – Mi lehet az oka, hogy eddig még egyetlen kutató sem jutott el odáig, hogy összegezze valahogy Európa történetét? – Sajnos Európa történelmét az indoeurópaiak írták, mialatt a finnek és a magyarok a finnugor elméleten vitatkoztak, és képtelenek voltak rekonstruálni ... Olvasd tovább »
1882. október 22-én hunyt el Arany János. Ma, a modern irodalom haláltáncakor, amikor is a költők, írók zöme már csak legfeljebb tollforgató, de nem művész, amikor nem a nemzeti sorskérdéseket tűzik tollukra, hanem többnyire korunk devianciáit, tanulságos megismernünk egyes költőtársaival, mindenekelőtt Reviczky Gyulával folytatott irodalmi vitáját, amelyből kitűnik, mi volt már akkor is a vízválasztó művész és művész között. Az ... Olvasd tovább »
Alighanem az igazi nagyság jele, ha valakitől még holtában is félnek, sőt rettegnek, ha gondolatai örökkévalóságba szenderülése után évtizedekkel is hatnak. Így van ez a hatvan éve, 1953. október 16-án elhunyt Nyirö Józseffel is, az ő gondolatai viszont a huszadik századi magyar irodalom (erdélyi) értékmérő klasszikusai közül Tamási Áronéhoz képest viszonylag kevésbé ismertek. Olvasd tovább »
z egybanis asszony – Erdély-szerte talán így ismerik most már legtöbben Lakó Péterfi Tündét, akinek zsákszámra gyűjtik az aprópénzt az erdélyi magyarok, sőt a románok is. De mi motiválja az egybanis asszonyt, miért kezdett akciózni, és miért pont most? Minderről kérdeztük a már szinte szimbólummá vált Tündét – Sokan kíváncsiak rá mostanság, hogy ki az a Lakó Péterfi Tünde, és ... Olvasd tovább »
Zici că suntem în primăvara lui 1990. Atunci, pe la mijlocul lui martie, la o farmacie din cartierul Tudor Vladimirescu din Târgu Mureș, angajații au decis să afișeze denumirea firmei și în limba maghiară. Contrar aparențelor, și maghiarii se mai îmbolnăvesc. Gestul nu era nici măcar unul inedit: inscripțiile în limba maghiară fuseseră deja expuse în mai toate farmaciile din ... Olvasd tovább »
1761. október 2-án halt meg a törökországi Rodostóban (ma: Tekirdag) Mikes Kelemen, Rákóczi fejedelem egyik leghűségesebb embere, akinek száműzetésben írott levelei az újkori irodalomtudomány becses alkotásai közé tartoznak. Szabadság mindenáron Mikes a székelyföldi Zágonban született 1690-ben. Apja, Mikes Pál korán csatlakozott a Habsburg-ellenes vonalhoz és Thököly Imre pártjára állt. Amikor felkelésük elbukott, és menekülni kényszerült, a nemesembert a havasalföldi vajda ... Olvasd tovább »
Úgy tûnik, hogy ez az ôszi idôjárás, az esôket követô langyos napsütés a legkedvezôbb feltételeket biztosítja a gombák növekedéséhez. Kedvez a gombászoknak is, amit bizonyít, hogy egyre többen keresik fel egyesületünk gombaszakellenôreit a teli kosarak átvizsgálásáért. Ez így helyes, mert így a gombákat kevésbé ismerô természetjárók elkerülhetik az esetleges gombamérgezés okozta kellemetlenségeket, ugyanis többször elôfordult, hogy mérges gomba is került ... Olvasd tovább »
Nagy örömünkre szolgál közzétenni, hogy Magyar Örökség Díjban részesül az Erdélyi Kárpát-Egyesület. Az oklevelek ünnepélyes átadására Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 2013. szeptember 21-én 11 órakor kerül sor. A díjat az EKE országos elnöke, Dezső László veszi át, az ünnepségen részt vesz az EKE országos vezetősége és az Erdélyi Gyopár szerkesztősége. A díj ismertetése: http://www.magyarorokseg.hu/dij Díjazottak: http://www.magyarorokseg.hu/aktualitasok#akt_dij Olvasd tovább »
Száztizenhat éve, 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán Tamási Áron, a gyakran szatírával és játékos humorral, néhol balladai homályossággal elegyített székely mitologikus góbéábrázolás régebbi irodalmunkból elsősorban Fazekas Mihálytól a Ludas Matyit, Gvadányi Józseftől a peleskei nótáriust, Petőfitől a János vitézt és Aranytól a Toldit. Kortársai közül pedig Nyirő József Uz Bencéjét és Szabó Dezső „Csodálatos élet” című meseregényének Szabó Pistáját megidéző ... Olvasd tovább »
